Korrupció a közbeszerzésben

A botrányos ügyek mellett apróbb korrupciók sora duzzasztja a közbeszerzéses visszaéléseket. Egyes nemzetközi szervezetek szerint az eljárások 90 százalékában sérülnek így vagy úgy a jogszabályok. A GKI Gazdaságkutató Zrt. ennél azért némiképp óvatosabb, következtetése szerint a közbeszerzési procedúrák 65-75 százalékát érinti valamilyen módon a korrupció – mondta Vértes András, a GKI elnöke tegnap, ezzel kapcsolatos elemzésük sajtótájékoztatóján.

A GKI a Közbeszerzések Tanácsa megbízásából vizsgálta a közbeszerzési korrupciót, többek között az ajánlatkérők, az ajánlattevők és a hivatalos közbeszerzési tanácsadók tapasztalataira támaszkodva. A 300 oldalas tanulmányon a megrendelő még az utolsó simításokat végzi, a GKI azonban közreadta a kutatás főbb megállapításait. A szakirodalomból és a megkérdezettek válaszaiból leszűrhető, hogy a részrehajlásokat sokféle nem korrupciós jellegű ok is indukálhatja, gyakran a betarthatatlan jogszabályok vezetnek visszás szituációkhoz. A korrupciós cselekmények „technikája” igen változatos, az ajánlatkérők és az ajánlattevők összejátszásának leggyakoribb formája a pályázók körének korlátozása. Hasonlóképpen kedvelt módszer az ajánlattevő sikeréért történő nyomásgyakorlás, vesztegetés magas ár elfogadásáért, vagy például a pályázó indokolatlan kizárása. A GKI górcső alá vette az ajánlattevők és alvállalkozóik „mutyizásait” is. A válaszadók e körben leginkább az előzetes (kartell-) megállapodásokat jelölték meg.

A korrupció hatásait négy csoportba sorolták. Legtöbben a vállalási árak emelkedését és a teljesítés gyengébb minőségét emelték ki, de sokan utaltak a verseny korlátozására és a pótlólagos költségekre. Akadtak, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy a korrupció visszafogja a vállalkozási kedvet, a külföldi működő tőke importját, és csökkenti a GDP-t.

A GKI véleménye szerint szükség van az egyszerűbb szabályozásra. Azt is javasolja: a Közbeszerzések Tanácsa két-három évente szervezzen korrupciót kutató vizsgálatot, hogy „naprakészen” kijelölhesse a terápiát a normasértések ellen. Az Országgyűlésnek négy-öt évente felül kellene vizsgálnia a nemzetgazdaság korrupcióellenes stratégiáját és meghatároznia a fellépés aktuális irányait. A küzdelmet a politikai visszaélések visszaszorításával, a párt- és kampányfinanszírozás szabályozásával kell kezdeni – szögezi le a GKI. KK

Különösen a falvakban élők szorulnak rá manipulációkra. A városiak viszont kevésbe tartják szükségesnek az efféle próbálkozásokat. Az emberek döntő hányada az állami és a gazdasági korrupciót tartja a legsúlyosabb problémának. Rossz tapasztalataik vannak az önkormányzatoknál, és sokak bizalma megrendült az igazságszolgáltatásban is. A visszaélések megakadályozására szigorú büntetőjogi eszközöket tartanának szükségesnek, és szorgalmaznák a mainál szélesebb társadalmi nyilvánosságot is.

Különösen a falvakban élők szorulnak rá manipulációkra. A városiak viszont kevésbe tartják szükségesnek az efféle próbálkozásokat. Az emberek döntő hányada az állami és a gazdasági korrupciót tartja a legsúlyosabb problémának. Rossz tapasztalataik vannak az önkormányzatoknál, és sokak bizalma megrendült az igazságszolgáltatásban is. A visszaélések megakadályozására szigorú büntetőjogi eszközöket tartanának szükségesnek, és szorgalmaznák a mainál szélesebb társadalmi nyilvánosságot is.

-->