Magas az állami devizaadósság aránya, veszteséges az MNB
Az Államadósság-kezelő Központnál (ÁKK) ugyanis megtakarítás keletkezik, de az összhatást nehéz számszerűsíteni – fejtették ki az MNB szakértői egy háttérbeszélgetésen. A jegybank vesztesége ugyanis nem a működési költségéből adódik – szögezték le –, hiszen ez a tétel évről évre csökken. Lényegében a megnövelt devizatartalék tartásának a költsége az, amely befolyásolja a jegybanki eredményt, mert a magas forint- és az alacsony devizakamatok miatt kamatveszteség keletkezik.
A tavaly októberben Magyarországnak juttatott nemzetközi hitelcsomag lehívása során ugyanis az államadósságon belül 40 százalék fölé emelkedett a devizaarány a korábbi 25-30-ról. Ezzel párhuzamosan a devizatartalék is nagyjából megduplázódott, és már meghaladja a 30 milliárd eurót. A devizaadósság után kisebb kamatot kell fizetnie az ÁKK-nak, ugyanakkor a tartalékon veszteség keletkezik. Utóbbival szemben ugyanis a forrásoldalon a forintban denominált, ezért magasabb kamatozású MNB-kötvények állnak, míg maga a tartalék kockázatmentes, így csak minimálisan kamatozó eszközökben helyezték el – mutattak rá a jegybank szakemberei.
A fejlett gazdaságok központi bankjai rendszerint nyereségesek, mivel a forrásoldalon szerepel a gazdaságban forgó készpénzállomány is, amely után nem kell kamatot fizetni. Az MNB számításai szerint akkor lehetne ellensúlyozni a kamatkülönbségen elszenvedett veszteséget, ha 4,8 százalék lenne a jegybanki alapkamat, azaz a kéthetes MNB-kötvények kamata.
Az idén azonban a várakozásokkal ellentétben nyereséget várnak a jegybank szakértői a korábbi nulla körüli eredmény helyett. Az első kilenc hónapban 75 milliárd forintnyi eredmény keletkezett, ezt majd valamelyest csökkenti az utolsó negyedév vesztesége. A legjelentősebb eredménynövelő tétel ez évben a realizált árfolyamnyereség. Míg ugyanis 260 forint körül volt az eurókészletek bekerülési árfolyama a korábbi évek tranzakciói alapján, az év első hónapjaiban 300 forint körül értékesítette azt az MNB.
