Magyar tőkét is vár Fehéroroszország

E téren még sok a kihasználatlan üzleti lehetőség – fejtegette Alena Kupchyna asszony, aki szerint a 10 millió lakosú országot is sújtotta ugyan a globális válság, amelyből azonban igyekszik mielőbb kilábalni, többek között külföldi tőke vonzásával, új értékesítési piacok feltárásával. Ezért az átmeneti visszaesés után a magyar-belarusz gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok élénkülésével számol az elkövetkező időszakban.

A nagykövet asszony kiemelte: a piacgazdaságra áttért Fehéroroszország gazdaságát a globális válság kitöréséig még a folyamatos fejlődés jellemezte, amire Nyugaton is felfigyeltek. Tavaly a GDP már 10 százalékkal növekedett, a GDP volumene folyó áron meghaladta a 60 milliárd dollárt, a beruházások 23,1 százalékkal nőttek, a külkereskedelem 36,7 százalékkal bővült és a lakosság pénzbeli jövedelme pedig 9,9 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. A munkanélküliség igen alacsony volt, aránya nem érte el az egy százalékot. Ezeket az eredményeket annak ellenére érték el, hogy jelentősen rosszabbodtak a külgazdasági feltételek. Például Belarusz jelentős mennyiségben vásárolt külföldön berendezéseket befektetési célra, s az addiginál több energiahordozót szerzett be magasabb árakon. Ennek és egyéb tényezők hatására a külkereskedelmi mérlegen 6,6 milliárd dollár összegű passzívum keletkezett.

Mégis, a belarusz gazdaság erejét jelzi, hogy az idei első nyolc hónapban a GDP már a tavalyi azonos időszakban mért adat 99,5 százalékát érte el, az ipari termelés gazdaságossága 9,6 százalékkal nőtt. A minszki kormány becslése szerint az idei első tíz hónapra vonatkozó alapvető gazdasági mutatók már a tavalyi azonos időszakban mért hasonló adatoknak felelnek majd meg. Alena Kypchyna kiemelte, a Világbank a világ országainak üzleti légkörét elemző „Doing business 2010”-es éves jelentésében, amelyet a közelmúltban hoztak nyilvánosságra, Belarusz 24 hellyel rukkolt előre s jelenleg a nemzetközi lista 58. helyét foglalja el. „Két évvel ezelőtt még a 125. helyen voltunk” – fogalmazott a nagykövet asszony, aki szerint Belarusz nem elégszik meg az eddig elért eredménnyel, s azt tervezi, hogy az első harminc ország közé küzdi fel magát a listán szereplő országok között.

A továbbiakban felidézte, hogy ez év májusában a két ország gazdasági kamarája üzleti fórumot szervezet, szeptemberben pedig sor került a Magyar-Belorusz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság első ülésére, amelyen a felek egyetértettek abban, hogy aktívan fejlesztik gazdasági és befektetési együttműködésüket. Ezt követően pedig október elején Győrött a Belarusz Kereskedelmi és Ipari Kamara részt vett a „Kelet-Nyugat közti gazdasági együttműködés” mottóval rendezett konferencián, amelyen egyezményt írtak alá a bretszki és a Győr-Moson-Soprom megyei kereskedelmi és iparkamara együttműködéséről. Mindez annak a jegyében, hogy kihasználják a két ország, ezen belül különösen a régiók közti gazdasági-kereskedelmi együttműködés terén jelentkező üzleti lehetőségeket.   

Fehéroroszország a GDP 70 százalékát exportálja, és exportja diverzifikálására törekszik, mert nem függhet egyetlen piactól, még akkor is, ha az EU-ról vagy Oroszországról van szó, a kivitelben pedig új termékek bevonására. Ugyanakkor örvendetesnek mondta, hogy a magyar-belarusz kereskedelem 2007-2008 között örvendetesen növekedett, és értéke 210 millió dollárról 350 millió dollárra nőtt. Ám a globális gazdasági válság hatása e téren is jelentkezett, mert a kétoldalú termékcsere értéke az idei első nyolc hónapban már csak 123,8 millió dollár volt, ami 46,8 százalékos csökkenést jelez. Ebből a belorusz export 44,4 millió dollár volt, a csökkenés 63,9 százalékos, míg a Magyarországról származó import 79,4 millió dollár vagyis 27,7 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi azonos időszakban. Idén azonban április óta a forgalom némi, stabil növekedése figyelhető meg. A lekötött szerződéseken alapuló prognózisok szerint pedig az idei őszi hónapokban már a kétoldalú termékcsere lényeges növekedése várható.  

A belarusz nagykövet sajnálatosnak, de érthetőnek mondta, hogy a kétoldalú tőkekapcsolatok jelenleg nem jelentősek, mindössze néhány millió dollárra rúgnak.  Ugyanakkor az Oroszországban megvalósított közvetlen magyar tőkebefektetések összege 2008-ban mintegy 80 millió euró volt, Ukrajnában pedig 75 millió euró.  
          
„Úgy tartjuk ezért, hogy a jelenlegi állapot szerint mind Fehéroroszországot, mind Magyarországot tőkét befogadónak kell tekintenünk. Ezen ok miatt a tőkeforgalom az országaink között nem is lehet magas. Ám Belarusz és Magyarország arra törekszik, hogy javítsa befektetői vonzerejét” – hangoztatta a nagykövet, akinek reményei szerint idővel számítani lehet a kétoldalú tőkekapcsolatok javulásával. Ehhez a belarusz fél a megfelelő fektető környezetet biztosítja. 

Végül Alena Kupchina asszony megjegyezte, jelenleg Minszkből Budapestre bécsi átszállással négy óra alatt lehet eljutni. Ugyanakkor a régiónkban a belarusz fővárosból naponta közvetlen légi járatok indulnak az osztrák fővároson kívül Prágába, Varsóba, Rigába, Helsinkibe, orosz és ukrán nagyvárosokba ( korábban Pozsonyba is) és vissza. Ezért a Magyar-Belarusz Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság szeptember első felében Minszkben tartott ülésén azt ajánlotta a két kormánynak, vizsgálja meg olyan kétoldalú egyezmény megkötésének lehetőségét, amelynek értelmében – a Belavia és a Malév megfelelő kezdeményezései alapján – közvetlen légi összeköttetést hoznának létre a két ország között. Ez vélhetően az üzleti és a turisztikai forgalomra is előnyös hatással lenne. Egy Budapest-Minszk közvetlen légi járat – akár heti 2-3-szori gyakorisággal – pedig idővel meghosszabbítható lehetne a balti térség, illetve Belgrád és a Balkán felé.