BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Megszorítások vég nélkül

A gazdasági válság miatt az idén szükségessé vált költségvetési megszorításokat jövőre Európa számos országában újabbak követhetik. Románia és Lettország a szigor fenntartásától reméli a nemzetközi segélyhitelek további folyósítását, Litvánia pedig a nemrég elfogadott lefaragások révén szeretné elkerülni, hogy hasonló mentőövre szoruljon. A válságkezelés során a büdzsé helyzetének drasztikus romlásával mindeddig kevéssé törődő Görög- és Írországban pedig csak jövőre kezdődnek igazán a megszorítások.
Az ország hitelminősítésének múlt heti lerontása után George Papandreu görög miniszterelnök hétfő este jelentette be költségvetési terveit. Ezek között szerepel a társadalombiztosítási kiadások 10 százalékos lefaragása jövőre, valamint a tőkenyereség-adó bevezetése. Az állami cégek igazgatósági tagjainak fizetését jövőre 50 százalékkal, a menedzserekét legalább 10 százalékkal csökkentik. Az állami bankok alkalmazottai egyáltalán nem kaphatnak bónuszokat, míg a versenyszférában dolgozó társaik bónuszait 90 százalékos adóval sújtják.
A közszféra béreihez azonban ezúttal sem nyúlt hozzá érdemben a görög kormány. Mindössze a havi 2000 eurónál többet kereső közalkalmazottak fizetésének befagyasztásáról, illetve alapfizetésen felüli járandóságaik 10 százalékos megkurtításáról született döntés, miközben az ennél alacsonyabb bérek az inflációt meghaladó mértékben emelkedhetnek. A miniszterelnök szerint az ilyen jellegű megtakarítások helyett az adóelkerülés és a korrupció elleni harc hozhatja a legnagyobb eredményeket a gazdaság hatékonyabbá tételében.
Papandreu mindenesetre megismételte azt az ígéretét, hogy 2013-ra a GDP 3 százaléka alá mérsékli a jelenleg 12,7 százalékos költségvetési hiányt. Azt is egyértelművé tette, hogy a most bejelentett intézkedések csak a kezdetet jelentik: a folytatást illetően szerinte új szociális kiegyezésre van szükség. A feladat nagyságát érzékeltetve a kormányfő azt mondta, hogy a mostani döntések évtizedekre, generációkra meghatározzák majd az ország jövőjét. „Görögországnak meg kell változnia, vagy elsülylyed” – tette hozzá.
A beszéd meglehetősen vegyes elemzői fogadtatásra talált: sokukat nem győzték meg a fogadkozások, és több határozott intézkedést szerettek volna hallani. Főleg azt követően, hogy múlt héten nyilvánosságra hozott költségvetési tervezetében az ír kormány kifejezetten a kiadások lefaragására összpontosított, és több mint 4 milliárd eurós megtakarítást vázolt fel. A közszféra béreinek 5–15 százalékos megkurtítása ebből önmagában egymilliárd eurót tenne ki, de radikálisan csökkennének a jóléti kiadásokra és a kormányzati beruházásokra fordítandó összegek is.
Még ezzel a kiigazítással is csak annyit érhet el Dublin, hogy jövőre a GDP 12 százaléka körül stabilizálja a költségvetési hiányt. Ha viszont ez nem sikerülne, akkor az a veszély fenyegetné a 2010-ben 13,2 százalékos munkanélküliség elé néző országot, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorul.
Romániában eredetileg december 10-ig kellett volna elfogadni a legfeljebb 5,9 százalékos hiányt engedélyező jövő évi büdzsét, ám a kormánykoalíció felbomlása és az elnökválasztási kampány miatt ez nem történt meg. A vitatott elnökválasztás után győzelmében hétfőn megerősített Traian Basescu államfő elemzők szerint akár már a hét végére előállhat egy kormányprogram-tervezettel.
A 2010-es költségvetés gyors elfogadása előfeltétele lesz annak, hogy az IMF átutalja 20 milliárd eurós segélycsomagjának novemberben felfüggesztett, 1,5 milliárdos részletét. A valutaalap javaslatai között a közszférában végrehajtandó radikális, akár 150 ezer főt is érintő leépítés szerepel.
Hazánk korán kezdte
Magyarország – kényszerből – talán minden más országnál korábban kezdett bele a kiadásokat lefaragó, a bevételeket növelő, azaz az egyensúly megteremtéséhez elengedhetetlen intézkedéssorozatban. Az áprilisban megszületett, az új kormányfő nevét viselő Bajnai-program számos elemét már az idén hatályba léptették, mások a jövő évre maradnak. A kormány felállását követően nyilvánosságra hozott program szerint a tervezett megszorítások – a már korábban (februárban) eltervezett csomaggal együtt – az idén 400 milliárd, jövőre 900 milliárd forint értékűek lehetnek. VG

Költségvetési megszorítások

Görögország (2010-es intézkedések)

a 2000 euró feletti állami bérek befagyasztása

létszámstop a határozatlan idejű állásoknál a közszférában

minden öt nyugdíjazás után csak egy felvétel a közszférában

az állami cégek igazgatóinak fizetését 50 százalékkal csökkentik

az állami bankok alkalmazottai nem kapnak bónuszokat, a versenyszférában adottakat 90 százalékos adóval sújtják

a társadalombiztosítási kiadások 10 százalékos csökkentése

tőkenyereség-adó bevezetése, adókedvezmények megszüntetése

adót vezetnek be az értékesebb ingatlanokra és örökségekre

Írország (a 2010-es büdzsé tervei)

5–15 százalékos fizetéscsökkentés az állami szférában

a gyermekek utáni és a munkanélküli-támogatások csökkentése

a közszférában alkalmazott nyugdíjkorhatár megemelése 66 évre; – tonnánként 15 eurós adó bevezetése a szén-dioxid-kibocsátásra

beruházási projektek lefújása 960 millió euró értékben

Lettország (idei és jövőre tervezett intézkedések)

15, majd újabb 20 százalékkal csökkentek a köztisztviselői bérek

egyéb kiadások 40 százalékos lefaragása, kórházakat is bezártak

a nyugdíjak 10 százalékos csökkentése

az adómentes havi jövedelemsáv felső határának csökkentése

a minimálbér csökkentése 180-ról 140 latra

a szerencsejátékokat terhelő és a fogyasztási adó megemelése

jövőre 23-ról 26 százalékra emelkedik az szja

jövőre új tőkenyereség-adót vezetnek be

egyes állami intézmények bezárása

Litvánia (idei és 2010-re tervezett intézkedések)

áfaemelés 18-ról 19 százalékra

az alkohol és az üzemanyagok fogyasztási adójának megemelése

a magánnyugdíjpénztáraknak átutalt járulékrész csökkentése

jövőre: fizetéscsökkentések a közszférában, a nyugdíjak és a munkanélküli-segély mérséklése, a szülési szabadság megkurtítása

Románia (idei intézkedések)

a közszférában tervezett béremelés lefújása, egyes adók emelése

a kiadások lefaragása a GDP 1 százalékának megfelelő értékben

Magyarország (idei és 2010-es intézkedések)

közszféra: két évre rögzítették a nominális bruttó kifizetések összértékét, a 13. havi juttatás megvonása 2010 után

az önkormányzatoktól csaknem százmilliárdos elvonás 2010-től

nyugdíjak: az idei korrekció átütemezése, a jövő évi elhalasztása; a nyugdíjkorhatár megemelése; a 13. havi nyugdíj eltörlése,

az előre hozott nyugdíjba vonulás megnehezítése

szociális rendszer: a táppénz 10 százalékpontos csökkentése; a családi pótlék összegének rögzítése két évre; a gyes és a gyed időtartamának csökkentése; lakástámogatások felfüggesztése

gáz- és távhőár-kompenzáció: fokozatos csökkentés, áprilisban megszűnik a gázártámogatás

közösségi közlekedés: reform (vasúti vonalak megszüntetése, támogatáscsökkentés)

adók: az áfa felső kulcsának megemelése 25 százalékra; a jövedéki adó emelése átlagosan 5-6 százalékkal; szuperbruttósítás; vagyonadó bevezetése; a természetbeni juttatások megadóztatása

a 2000 euró feletti állami bérek befagyasztása

létszámstop a határozatlan idejű állásoknál a közszférában

minden öt nyugdíjazás után csak egy felvétel a közszférában

az állami cégek igazgatóinak fizetését 50 százalékkal csökkentik

az állami bankok alkalmazottai nem kapnak bónuszokat, a versenyszférában adottakat 90 százalékos adóval sújtják

a társadalombiztosítási kiadások 10 százalékos csökkentése

tőkenyereség-adó bevezetése, adókedvezmények megszüntetése

adót vezetnek be az értékesebb ingatlanokra és örökségekre

Írország (a 2010-es büdzsé tervei)

5–15 százalékos fizetéscsökkentés az állami szférában

a gyermekek utáni és a munkanélküli-támogatások csökkentése

a közszférában alkalmazott nyugdíjkorhatár megemelése 66 évre; – tonnánként 15 eurós adó bevezetése a szén-dioxid-kibocsátásra

beruházási projektek lefújása 960 millió euró értékben

Lettország (idei és jövőre tervezett intézkedések)

15, majd újabb 20 százalékkal csökkentek a köztisztviselői bérek

egyéb kiadások 40 százalékos lefaragása, kórházakat is bezártak

a nyugdíjak 10 százalékos csökkentése

az adómentes havi jövedelemsáv felső határának csökkentése

a minimálbér csökkentése 180-ról 140 latra

a szerencsejátékokat terhelő és a fogyasztási adó megemelése

jövőre 23-ról 26 százalékra emelkedik az szja

jövőre új tőkenyereség-adót vezetnek be

egyes állami intézmények bezárása

Litvánia (idei és 2010-re tervezett intézkedések)

áfaemelés 18-ról 19 százalékra

az alkohol és az üzemanyagok fogyasztási adójának megemelése

a magánnyugdíjpénztáraknak átutalt járulékrész csökkentése

jövőre: fizetéscsökkentések a közszférában, a nyugdíjak és a munkanélküli-segély mérséklése, a szülési szabadság megkurtítása

Románia (idei intézkedések)

a közszférában tervezett béremelés lefújása, egyes adók emelése

a kiadások lefaragása a GDP 1 százalékának megfelelő értékben

Magyarország (idei és 2010-es intézkedések)

közszféra: két évre rögzítették a nominális bruttó kifizetések összértékét, a 13. havi juttatás megvonása 2010 után

az önkormányzatoktól csaknem százmilliárdos elvonás 2010-től

nyugdíjak: az idei korrekció átütemezése, a jövő évi elhalasztása; a nyugdíjkorhatár megemelése; a 13. havi nyugdíj eltörlése,

az előre hozott nyugdíjba vonulás megnehezítése

szociális rendszer: a táppénz 10 százalékpontos csökkentése; a családi pótlék összegének rögzítése két évre; a gyes és a gyed időtartamának csökkentése; lakástámogatások felfüggesztése

gáz- és távhőár-kompenzáció: fokozatos csökkentés, áprilisban megszűnik a gázártámogatás

közösségi közlekedés: reform (vasúti vonalak megszüntetése, támogatáscsökkentés)

adók: az áfa felső kulcsának megemelése 25 százalékra; a jövedéki adó emelése átlagosan 5-6 százalékkal; szuperbruttósítás; vagyonadó bevezetése; a természetbeni juttatások megadóztatása -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek