A számvevők javaslatára a pénzügyminiszter kérte az APEH elnökét, hogy tegyen javaslatot az adórés mérésének kialakítására. Ez a becsült összeg az adózási rendszerből kiszámolható elméleti bevétel és a tényleges adóbevételek különbözete. Az adórés számításával értékelhető lenne azoknak az intézkedéseknek a hatása, amelyeket az adófizetésre kötelezettek jogkövető magatartásának javítására hoznak.
A pénzügyminiszteri kérésre az APEH elnökének felül kell vizsgálnia az adóhivatal ellenőrzési stratégiáját a fekete- és a szürkegazdaság mérésére. Az adóhivatalnak ki kell dolgoznia olyan mutatószámokat, amelyek alkalmasak az APEH ellenőrzési eredményességének értékelésére, és a munkaerő hatékony szervezésére.
Miután kifogásolta az ÁSZ a hátralékok kezelését, az adóhivatalnak olyan informatikai rendszert kell kidolgoznia, amely támogatja azt, hogy a hátralékok teljes körét bevonják a hátralékok kezelésébe.
Az ÁSZ jelentése emlékeztet arra, hogy az adózók befizetéseit és fizetési kötelezettségeit az APEH egy rendszerben tartja nyilván. Ennek a rendszernek az eredményeként ugyan teljes körűvé vált a hátralékok nyilvántartása, de azok kezelése nem megnyugtató. A rendszer ugyanis nem követi nyomon, hogy a hátralékok mennyi ideje állnak fenn.
A működő adózói kör adóhátralékának állománya 2008 végén elérte a 645 milliárd forintot. A hatvan napnál régebbi hátralékok közel kétharmadát, a 360 napnál régebbieknek pedig 69 százalékát az adóhivatal nem vonta be a hátralékkezelésbe. Csak az elmúlt évben 46 milliárd forint hátralékot töröltek, és ennek közel felét, 49,7 százalékát az elévülés miatt kellett törölni.
