Válság idején jót tesz a fusizás
Sebastian Kubsch tucatnyi nyugat- és dél-európai állam gazdasági teljesítményét vizsgálta, és úgy találta, hogy az illegális munkavégzés gyakorisága alapján „középutasnak” számító államok – így például Németország vagy Írország – nagyon súlyos, 5-7 százalékos GDP-visszaesést szenvedtek el az idén. Ezekben az országokban becslések szerint a hazai össztermék 13-15 százaléka származik adózatlan tevékenységből.
Ezzel szemben az államcsőd szélén táncoló Görögország – ahol a korrupció és az adóeltitkolás európai viszonylatban rendkívül elterjedt – gazdasága alig egy százalékkal zsugorodott 2009-ben. Ezt az elemző azzal magyarázza, hogy a gazdaság körülbelül negyedét kitevő informális szektor jelentős stabilizáló tényezőként jelenik meg, hiszen a feketén keresett jövedelmek szinte kizárólag a fogyasztást szolgálják, nem pedig befektetési, felhalmozási célokat. Másfelől azok a nyugat-európai államok (Ausztria, Hollandia) is kevésbé szenvedtek az átlagnál, amelyekben tíz százalék alatti az árnyékgazdaság részaránya – mutat rá Sebastian Kubsch.
A magyarázat azonban ez esetben már nem olyan könnyű. A fekete- és szürkegazdaság kutatásának ismert szaktekintélye, Friedrich Schneider linzi professzor is egyetért azzal, hogy az adózatlan tevékenységek receszsziós időkben növelik a lakosság jólétét – ugyanakkor az államot megkárosítják, és így végső soron össztársadalmi szinten is károsak lehetnek.
A mostani krízis hatására egyébként kismértékben szinte minden európai államban erősödött az árnyékgazdaság – számítja a linzi közgazdász. Hosszabb távon mégis csökkenő tendencia tapasztalható.
