Válságkezelés – részsikerekkel

Az ősz folyamán is meghozta a legszükségesebb válságkezelő intézkedéseket a Bajnai-kormány. Így értékelték a kabinet elmúlt féléves munkáját a lapunk által megkérdezett elemzők, akik szerint a választásokig hátralévő időszakban már csak a külföldi befektetők bizalmát erősítő szimbolikus intézkedéseket hozhat a kabinet. A Bajnai Gordon által vezetett, magát válságkezelőnek nevező kormány szeptember közepén nyújtotta be az őszi politikai szezon legfontosabb törvényjavaslatát, a költségvetést. Ezenkívül a parlament szintén megszavazott egy sor olyan törvényjavaslatot, amelynek a devizahitelezés, a banki szolgáltatások, a pénzügyi rendszer átalakítása, a korrupcióellenes küzdelem terén van jelentősége. Törvény született az ősz folyamán a közösségi közlekedés struktúrájának, illetve a magánnyugdíjrendszernek az átalakításáról. A további kormányintézkedések közé tartozik a szolidaritási krízisalap létrehozása, a januártól kezdődő mikrohitelezési program, a szegények bankja állami támogatása, az Út a munkához program továbbvitele, de az olyan, nagy felháborodást keltő döntések is, mint a vasúti szárnyvonalak egy részének bezárása.

A lapunknak nyilatkozó szakértők egyetértettek abban, a Bajnai-kormány sokáig halogatott intézkedéseket hozott meg, illetve végrehajtotta a legfontosabb válságkezelő lépéseket. Ezek sorába tartozik a 2010-es költségvetés elfogadása, amely elemzők szerint a kormány elképzeléseinek megfelelően alakult. Kiszelly Zoltán politológus szerint a Bajnai-kabinet legnagyobb érdeme, hogy a Gyurcsány-kormányhoz képest kiadáscsökkentő intézkedésekről döntött, ugyanakkor a nagy elosztórendszerek reformjára már nem kerülhetett sor. „Ehhez sem ideje, sem felhatalmazása, sem többsége nem volt már” – vélekedett Kiszelly. Hasonlóan nyilatkozott Juhász Attila, a Political Capital munkatársa. „Magyarország elkerülte a csődöt, ugyanakkor hiányoztak a reformintézkedések. Ezt a képet némiképpen árnyalja, hogy a nyugdíjrendszer átalakításában és az adóátrendezésben történtek reformértékű lépések” – mondta a politológus. Bebesy Dániel, a Budapest Bank alapkezelője úgy vélte, a Bajnai-kormány elment addig, ameddig csak lehetett. „Nem volt sok választási lehetősége: a költségvetési kiadásokat drasztikusan vissza kellett vágnia, csökkenteni kellett a finanszírozási igényt.” Az adórendszer átalakításával kapcsolatban Bebesy Dániel azt mondta, a nagyobb mértékű adócsökkentés kockázatos lett volna. A pénzügyi szakember szerint a régióban most lényegesen jobban áll Magyarország, mint korábban, nem véletlen, hogy a nemzetközi hitelminősítő intézetek kedvezőbben nyilatkoznak az ország besorolásáról. Juhász Attila ehhez kapcsolódva azt emelte ki: szükséges volt az 1000 milliárdos kiadáscsökkentés, ám ezzel együtt sem indult be a gazdasági növekedés, mert a hiánycélt kellett tartani.

Bár sok tekintetben sikeresnek mutatkozik a válságkezelés – és különösen a befektetők részéről érkeztek pozitív visszajelzések –, a Bajnai-kormány itthoni megítélése már korántsem volt ennyire egyértelmű. „A kabinet próbált néhány intézkedéssel érvényt szerezni baloldali karakterének, például a krízisalap létrehozásával. Politikai szempontból ugyanakkor összességében nem lett sikeresebb” – értékelt Juhász Attila. Kiszelly Zoltán szerint a kormány hiányosságai közé tartozik, hogy áldozatot követelt a társadalomtól, viszont nem zárt le olyan kérdéseket, mint a pártfinanszírozás, a korrupcióellenes küzdelem és a képviselői költségtérítés. Az utóbbiról elfogadott törvény a politológus értékelése alapján „nem volt elegáns”.

A szakértők szerint a választásokig a kormány már nem tud lényeges intézkedéseket hozni. Bebesy Dániel azt nevezte a kabinet legfontosabb jövő évi feladatának, hogy nem pörgeti fel a költekezést. Juhász Attila úgy véli, a kormánynak meg kell majd védenie a 2010-es büdzsét, ezen túlmenően érdemi kormányzati munka nem várható. Kiszelly Zoltán kiemelte: csak olyan szimbolikus lépésekre kerülhet sor, mint a külföldi befektetők bizalmának és az ország által vállalt lépéseknek a megerősítése.

Bérplafontörvény – az állami cégek vezetői fizetésének maximálása

A hitel-előtörlesztések csökkentése – 4-8 százalékról 1-2 százalékra

Szegények bankja – 200 ezer–1 millió forint közötti hitel a legszegényebb térségekben létesülő vállalkozásoknak

A banki ügyfelek védelme – részletes szabályok a hitelszerződésekre vonatkozóan

Bérplafontörvény – az állami cégek vezetői fizetésének maximálása

A hitel-előtörlesztések csökkentése – 4-8 százalékról 1-2 százalékra

Szegények bankja – 200 ezer–1 millió forint közötti hitel a legszegényebb térségekben létesülő vállalkozásoknak

A banki ügyfelek védelme – részletes szabályok a hitelszerződésekre vonatkozóan-->