Az Egyesült Államokban javasolt modell átvétele esetén évi kilencmilliárd euró folyhatna be Németországban a bankokra kivetendő válságkezelési „biztosítás” révén. Ennek megvalósításáról tegnap állapodtak meg a koalíciós pártok vezetői, ugyanakkor a részleteket egyelőre nem dolgozták ki. A kilencmilliárdos becslés egy kiszivárogtatott pénzügyminiszteri dokumentumban szerepel, amely a bankok eszközértékének 0,15 százalékára rúgó elvonásból indul ki.
Ez alapján a Merck Finck elemzője, Konrad Becker úgy számítja, a két legnagyobb németországi hitelintézetnek, a Deutsche Banknak és a Commerzbanknak 2,25, illetve 1,27 milliárdot kellene befizetnie a pénzügyi válság esetén megingó bankok kisegítését szolgáló alapba.
Volker Kauder, a CDU parlamenti frakcióvezetője két héten belül ígéri a törvényjavaslat előterjesztését. A részletekről egyelőre annyit közölt, hogy a „magas rendszerkockázatot jelentő” (tehát a kockázatos befektetéseket lebonyolító) nagy hitelintézetek magasabb terhelésre számíthatnak, mint például a takarékszövetkezetek. Az alap várt bevétele mindenképpen milliárdos nagyságrendű lesz – tette hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter kijelentette: jobbnak tartaná a bankok eszközértéke helyett a pénzügyi tranzakciók megadóztatását. Ehhez azonban globális megállapodás kellene, és erre jelenleg nincs reális esély – tette hozzá.
A múlt héten a Deutsche Bank vezérigazgatója, Josef Ackermann is támogatásáról biztosította egy pénzügyi válságkezelő, stabilizáló alap létrehozását. Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, évi néhány milliárd eurónyi befizetésből csak nagyon hosszú idő alatt jönne össze az érdemi bankmentéshez elegendő pénz – márpedig e nélkül továbbra is az adófizetőknek kell állniuk a számla javát.