BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bajnai: eredményes év

Magyarország hosszú ideje ördögi körbe került, amely egy évvel ezelőtt már államcsőddel fenyegette a gazdaságot. A válságkezelő kormánynak e kör minden elemével meg kellett küzdeni: a lassú növekedéssel, a bizalomhiánnyal és az államháztartás egyensúlytalanságával. Az eddigi eredményekről többek között a forintárfolyam stabilizálódása és a kamatkockázati felár mérséklődése tanúskodik, ám sok területen további kemény átalakításokra van szükség.

Nagyjából így összegezhető Bajnai Gordon leköszönő kormányfő tegnapi beszéde, amelyben az általa vezetett kabinet egyéves működését értékelte. A miniszterelnök rámutatott: korábban a túlméretezett állami szféra akkora jövedelemmennyiséget vont el a magánszférától, hogy már a világgazdasági válság kitörése előtt lelassult a gazdaság növekedése. Ráadásul az államadósság visszafizetése a megszorítások ellenére sem kezdődhetett meg. A válságkezelő kormány a növekedés elősegítésére átalakította az adó- és támogatási politikát, és EU-s forrásokat csoportosított át a bővülés beindítására, a bizalom visszaszerzése érdekében pedig ragaszkodott a költségvetési hiány leszorításához, ezt két év alatt egy közel 1200 milliárd forintos megtakarítás tette lehetővé – tette hozzá a kormányfő.

„Való igaz, a Bajnai-kabinet komoly lefaragást valósított meg az állami költések terén, ám a GDP-arányos kiadási szint alig-alig csökkent” – mutatott rá lapunk kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A kormányfő az adórendszeren belüli átalakítások terén négy eredményt nevezett meg: az élőmunkateher csökkentését, az adókikerülés visszaszorítását, a fogyasztást terhelő adók emelését, valamint a szabályok egyszerűsítését. Az elemző szerint ezek valóban helyes irányba tett lépések voltak, ám további átalakításokra van szükség. „A bérekre rakódó adó- és járulékterhet tovább kell mérsékelni, és jóval határozottabban kell csökkenteni az adók számát” – vélekedett. Rámutatott: az adminisztrációs terhelés mérséklésével már önmagában 400-500 milliárd forintot lehet megtakarítani. Ez utóbbi momentum a miniszterelnök elemzésében is szerepelt: eszerint az idén már 43 milliárd forinttal marad több a vállalkozások zsebében, hála az adó-bevallás és -befizetés terén elért egyszerűsítéseknek.

A növekedést igyekezett elősegíteni a kormány az uniós forrásokból finanszírozott pályázatok, hitelek, garanciák és beruházások révén, valamint az úgynevezett exportfejlesztési programmal is, melynek keretében a gazdasági tárca már 2000 céget keresett meg. Ezeknek is köszönhető, hogy a gazdasági recesszió mértéke az idén kisebb lesz az előzetes várakozásoknál – fogalmazott tegnap Bajnai Gordon.

„Valóban úgy tűnik, a kilábalás az egész világon megkezdődött, és ez Magyarországon is érezteti hatását” – vélekedett Suppan Gergely. Megítélése szerint azonban igazi beruházási, gazdasági „boomot” a helyi iparűzési adó kivezetése hozna, amelynek azonban egy mélyreható önkormányzati reform az előfeltétele.

Nemcsak az önkormányzatok, hanem az államigazgatás, az oktatás és az egészségügy terén is komoly átalakításokat szorgalmaznak a szakemberek, immár évek óta. Miközben a szakképzés megújítása évek óta napirenden van, az iparkamara ezekben a hetekben is újabb módosításokon dolgozik. Összességében az oktatás és a képzés megújításával, a foglalkoztatás átalakításával a szakemberek szerint is legalább egymillió munkahelyet kellene teremteni a következő években, már csak azért is, hogy eleget tegyünk az idevágó uniós célkitűzéseknek. A válság egyik pozitív hozadéka ugyanakkor, hogy hazánk a maga 3,8-4 százalék körüli államháztartási hiányával nemcsak a térség, hanem az egész unió sereghajtójából éllovassá vált. Ez mutatkozik meg abban, hogy a nemzeti valuta árfolyama a 310–320 forint per eurós csúcsokról mára 260–270 forint közé csökkent, az úgynevezett kamatkockázati felár pedig az egy évvel ezelőtti 626 bázispontról mára 175-re apadt. KR

Az 1200 milliárd forintos takarékossági csomag (zárójelben az éves költségvetési hatás, 2010-ben, milliárd forint)

- a közszférában a nominális keresetek rögzítése

- a 13. havi bér megszüntetése (180)

- csökkenő önkormányzati támogatás és feladatok

- a kormányzati intézményi kiadások csökkentése (140)

- közszolgálati műsorszolgáltatás támogatásának lefaragása (7,5)

- a közösségi közlekedés átalakítása (eddig 8-10)

- a táppénz 10 százalékpontos csökkentése

- a családi pótlék szigorítása (17)

- a rokkantsági rendszer átalakítása

- a 13. havi nyugdíj megszüntetése (200-220)

- új rendelkezésre állási támogatási szabályok (12)

- a lakástámogatás szűkítése (50)

Forrás: miniszterelnöki prezentáció, VG-gyűjtés

- a 13. havi bér megszüntetése (180)

- csökkenő önkormányzati támogatás és feladatok

- a kormányzati intézményi kiadások csökkentése (140)

- közszolgálati műsorszolgáltatás támogatásának lefaragása (7,5)

- a közösségi közlekedés átalakítása (eddig 8-10)

- a táppénz 10 százalékpontos csökkentése

- a családi pótlék szigorítása (17)

- a rokkantsági rendszer átalakítása

- a 13. havi nyugdíj megszüntetése (200-220)

- új rendelkezésre állási támogatási szabályok (12)

- a lakástámogatás szűkítése (50)

Forrás: miniszterelnöki prezentáció, VG-gyűjtés-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.