Magyar gazdaság

Görög válság percről-percre: Magyarország a legsebezhetőbb

Ma is a Görögországnak nyújtandó segítség mértéke, hatásossága uralja a nemzetközi gazdasági híreket. Egyes elemzők már 600 milliárd euróra becsülik a görög ragály megállításának költségeit. Kövesse velünk a nap eseményeit.

 

14.54 - „Kíméletlen feltételeket” sürget Berlin. Az egyezség nyomán létrejövő programnak „követhetőnek, hitelesnek és kíméletlennek” kell lennie – nyilatkozta ma Angela Merkel német kancellár a görög segélycsomag kapcsán. A jóváhagyáshoz szükséges németországi törvényalkotási folyamat csak a nemzetközi megállapodás létrejötte után indulhat be – tette hozzá a kormányfő. Berlin a korábbi, főleg belpolitikai indíttatású habozás után immár konkrét terveket készített. Eszerint az országra jutó 8,4 milliárd eurós hitelgarancia mellett további több milliárdos forrásokat különítenek el 2011-re és 2012-re vonatkozóan.

 

14.50 - Szárnyalni kezdtek a görög bankrészvények, miután Brüsszel bejelentette, hogy csak napok kérdése az EU és az IMF közös mentőcsomagjáról szóló egyezség. Az athéni banki részvényeket összefogó indexe több mint 13 százalékot erősödött kora délutánra. A papírok szárnyalása annak köszönhető, hogy a mentőcsomag várható elfogadása után a piac biztosítottnak látja a görög tartozások törlesztését – legalábbis idénre. 

12.50 - „Napokon belül” meg lehet az egyezség Görögországgal a pénzügyi mentőcsomagról – nyilatkozta Olli Rehn monetáris ügyekért felelős uniós biztos. További részleteket ugyanakkor nem volt hajlandó elárulni, csupán annyit, hogy a segélycsomag bilaterális hiteleket is tartalmazni fog, és hogy „a költségvetés konszolidációját” szabja feltételül.

 

12.35 - Jó hír! Az euró dollárral szembeni árfolyamának emelkedését eredményezte, hogy a német ellenzéki szociáldemokraták kilátásba helyezték a görög segély május 9. előtt történő jóváhagyását.

 

12.06 - Görög vész - Magyarország a legsebezhetőbbek között

Az európai vezetőknek vélhetően legalább 600 milliárd eurót (794 milliárd dollár) kellene előteremteniük segély vagy államkötvények formájában, ha meg akarják akadályozni a régió pénzügyi válságának terjedését – állítja két nagy bankcsoport közgazdásza. A Capital Economics elemzője szerint Bulgária, Románia és Magyarország vannak a legnagyobb veszélyben

11. 30 – Nem szabad túl nagy figyelmet szentelni a hitelminősítőknek – igyekezett nyugtatni csütörtök délelőtt a piaci szereplőket Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, miután a héten több költségvetési gondokkal küzdő euróövezeti tagállamot is leminősítettek.

A piacok egyébként némileg lenyugodni látszottak a tegnapi súlyos kilengések után. Az EU-IMF-mentőcsomaggal kapcsolatos derűlátásnak köszönhetően a tíz éves lejáratú görög államkötvények hozamfelára, illetve az öt éves papírok hitelbiztosítási díja (CDS) is csökkent a szerdai záróértékekhez képest.

10.17 - Mark Mobius, a Templeton Asset Management elnöke úgy látja, hasznosabb lenne Görögországot hagyni csődbe menni, mint támogatást nyújtani Görögországnak.

9.22 - Nincs miért aggódniuk a devizahiteleseknek

A forint tegnapi gyengülését a görög pénzügyi válság okozta. A magyar valuta megelőző napi gyengélkedésében szerepe lehetett a jegybankelnök személye körül támadt politikai bizonytalanságnak is – így látja Barcza György, a K&H Bank elemzője, aki szerda este nyilatkozott a kérdésről a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának.

05.00 - Hová fajulhat a görög ügy? Három forgatókönyvet vázol lapunkban Hans-Werner Sinn, a müncheni Ifo Intézet elnöke

Az euróövezet államai egyetértésre jutottak abban, hogy kedvezményes hitelt folyósítanak Görögországnak, emellett remélik, hogy a Nemzetközi Valutaalap is kigészíti azt. Az Athén által kibocsátott államkötvények után fizetendő kamatok ennek ellenére rekordszintre kúsztak fel.

 

görög válság görög ragály sinn Mark Mobius Görögország
Kapcsolódó cikkek