A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) illetékes irányító hatósága (ROP IH) ugyanis előírja, hogy a záró elszámoláshoz kötelező a projektszintű könyvvizsgálat.
A problémára a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. (MAPI) hívta fel lapunk figyelmét. A piacvezetők között számon tartott pályázatíró és tanácsadó cég vitatja, hogy lenne olyan felelős auditor, amely hajlandó (és képes) felvállalni ezt a feladatot az NFÜ feltételei szerint.
„Ha könyvvizsgáló lennék, aligha írnék alá ilyen igazolást, de ha mégis, nagyon megkérném az árát a pályázótól” – hangsúlyozta Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. vezérigazgatója. A projektvégrehajtást lassító szabályozások azzal fenyegetnek, hogy Magyarország kifut az időből, és nem lesz képes lehívni a számára megítélt EU-támogatás teljes keretösszegét az előírt határidőig. „A 2007–13-as támogatási időszak félidejében járunk, s eddig a keret alig több mint 10 százalékát fizették csak ki” – jegyezte meg. Szerinte az sem jó, hogy ezzel a feltétellel újabb akadályokat gördítenek a régiókban amúgy is akadozó pályázati folyamat előrehaladásának útjába.
„A könyvvizsgálói szakma számára megtisztelő, hogy a szabályzó a könyvvizsgálókat, illetőleg könyvvizsgáló társaságokat alkalmasnak ítéli az adott feladat elvégzésére, ugyanakkor ez a rendkívül összetett és komplex feladat nem csak és kizárólag gazdasági, számviteli és adózási szakmai ismereteket igényel” – figyelmeztetett Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a könyvvizsgáló a projektszintű könyvvizsgálat esetében akkor tudna felelősen eljárni, ha a könyvvizsgálói szakmai kompetenciákat meghaladó területeken szakértőket vonna be. A szakértők bevonása viszont hatással lenne egyrészt a projekt árazására, másrészt annak adminisztrációjára, és minden bizonnyal meghosszabbítaná a teljes könyvvizsgálati folyamatot is.
A könyvvizsgáló cég vezetője szerint további nehézséget okozhat az eszközök piaci áron történő beszerzésének ellenőrzése, különösen az egyedi, illető-leg speciális telephely-fejlesztési projektek esetében.
Határozott nemmel válaszolt Kalocsai Zsolt a Világgazdaság további kérdésére, miszerint a kiíró részéről nem részrehajlás-e a szóban forgó rendelkezés a könyvvizsgálói szakma javára. „Vélhetően inkább arról van szó, hogy a kiíró még egy ellenőrzési szintet kíván a telephely-fejlesztési projektek rendszerébe beépíteni, miközben nem kellően gondolta végig, hogy a végrehajtás akadályokba ütközhet, és ezzel a feltétellel a projektek adminisztrációs terhei és költségei növekednek. Az újabb ellenőrző szerv, jelen esetben a könyvvizsgáló bevonása emellett azt az érzést kelti, hogy az ellenőrzés nem hatékony” – állapította meg a könyvvizsgáló szakember.
Miért kell a könyvvizsgálat?
- Az 50 millió forintnál nagyobb támogatás már legalább 100 milliós beruházást jelent, s az uniós elvárás, a “több szem elve” igényli a könyvvizsgálói közreműködést – tájékoztatta lapunkat az NFÜ- A vizsgálat díja kötelező eljárás esetén a támogatás terhére elszámolható, az összes elszámolható költség max. 0,5 százalékáig
- A csekény mértéket – 200 ezer eurót, 50 millió forintot – meghaladó támogatás felett az minden ROP IH által meghirdetett pályázatra vonatkozik a könyvvizsgálói kötelezettség, nemcsak a telephelyfejlesztési kiírásokra
- A vizsgálat díja kötelező eljárás esetén a támogatás terhére elszámolható, az összes elszámolható költség max. 0,5 százalékáig
- A csekény mértéket – 200 ezer eurót, 50 millió forintot – meghaladó támogatás felett az minden ROP IH által meghirdetett pályázatra vonatkozik a könyvvizsgálói kötelezettség, nemcsak a telephelyfejlesztési kiírásokra -->
