A córdoba-i csúcstalálkozó pénteki, záró napjára az összesen több mint ezerötszáz, köztük a legnagyobb roma civil szervezeteket tömörítő és az Unió konzultatív testületeként működő Európai Romák és Utazók Fóruma (ERTF) – melynek magyar tagjai is vannak - felszólította az Európai Bizottságot, hogy ismerje el a cigányságot, mint páneurópai kisebbséget és sürgette az együttműködést egy átfogó európai roma stratégia létrehozása érdekében.
Az ERTF szerint a tervezetben a meglévő nemzeti roma politikák kiegészítéseként a kisebbség életét érintő valamennyi kérdésben konkrét javaslatokat és határidőket kellene megfogalmazni. A Világbank képviselői a készülő A roma kirekesztés gazdasági költségei című tanulmány előzetes megállapításait ismertették Córdoba-ban.
A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy az európai államok évente több százmillió eurót veszítenek költségvetésükből a romák kirekesztettsége miatt. Bár Magyarországot külön nem említették meg, azt elmondták, hogy például a környező országok közül Csehországban minden ötödik, Romániában és Szerbiában minden nyolcadik munkaképes korú roma rendelkezik a munkaerőpiacon való eredményes részvételhez szükséges képesítéssel, szemben a nem romák hatszor magasabb foglalkoztatási esélyeivel.
A tanulmány kimutatja, hogy a nem dolgozó rétegekre költött állami kiadások jóval magasabbak, mint a felzárkóztató oktatási rendszer kiépítésének költségei. A Világbank szerint ez különösen igaz akkor, ha figyelembe vesszük, hogy hosszú távon a nagyobb demográfiai növekedésük miatt a születendő roma generációk jelentős szerepet vállalhatnak az idősödő európai társadalmak eltartásában.
A Világbankéhoz hasonlókat állapított meg egyébként még 2006-ban Kézdi Gábor és Kertesi Gábor közgazdász hazai kutatása is. Szerintük is megéri befektetni a roma diákok oktatásába. A kutatók szerint jelentős – akár fejenként milliós nagyságrendű – és hosszú távú haszonnal jár a költségvetés számára az a amely lehetővé teszi, hogy egy roma fiatal érettségit szerezzen.
A córdoba-i csúcstalálkozón Ted Ahlers, a Világbank Európai és a Közép Ázsiai Régió Stratégiai és Operatív Igazgatója beszédében ugyanakkor rámutatott: a cigányság jelen helyzetét figyelembe véve „bármilyen fejlődés csak csepp a tengerben”. Kiemelte: a romák integrációja nem csupán emberjogi, de gazdasági szükségszerűség is. Miért kell az Európai Uniónak komolyan foglalkozni a területén élő legnagyobb kisebbséget érintő ügyekkel? – tette fel a kérdést a csúcstalálkozó kapcsán Rob Kushen, a budapesti székhelyű Európai Roma Jogok Központjának (ERRC) igazgatója a tekintélyes brit Guardian című napilapban.
Szerinte azért, mert az Unió ez idáig elmulasztotta biztosítani az európai cigányságnak azokat az alapvető jogokat, amelyeket a Lisszaboni Szerződésben, az Emberi Jogok Chartájában és más kollektív szerződésekben megfogalmazott. Kushen szerint a balkáni országok és Törökország uniós csatlakozásának kiemelt feltétele kell legyen az ottani többmilliós cigányság jogainak védelme és a feltételek teljesülésének szigorú mutatókkal történő ellenőrzése. Hozzáteszi: ugyanezeket a mutatókat kellene alkalmazni a már bent lévő tagországok roma politikájára is, és amennyiben a feltételek nem teljesülnek, az Uniónak közbe kellene lépni.
