Ezekben az országokban ugyanis a görög helyzethez hasonló kilátások körvonalazódnak, a kormányzat pedig a költségvetési hiány kezelésében gyengének bizonyul. A PIIGS országokban (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) tevékenykedő vállalatok fizetésképességének romlása együtt jár az adott ország adósságválságával.
Az egyes vállatok minősítésének nyomon követése mellett érdemes az országminősítéseket is folyamatosan figyelni. A jelenlegi helyzetben már nem elég a hitelminősítők (S&P, Moody’s, Fitch) minősítéseit figyelembe venni, mivel azok csupán szuverén kockázatot jeleznek. A D&B országkockázat mutatói figyelembe veszik a politikai, gazdasági, kereskedelmi kockázatot, így átfogóbb és biztosabb képet adnak az adott országról, mely az üzleti kapcsolatok kialakításakor elengedhetetlen.
Ugyan a hétfőn hajnalban elfogadott ötszázmilliárd eurós görög mentőcsomagtól azt várják, hogy segít megakadályozni a görög pénzügyi válság az euróövezet más országaira való átterjedését, azonban a segélycsomag közvetett negatív hatásaival is számolni kell. Ha az eurozóna többi országában is tovább romlik a helyzet – amihez most Portugália, Spanyolország, Írország és Olaszország is közel van – joggal számíthatnak ezek az országok is segítségre, ami nem kellően erős költségvetési politikát és megszorításokat vonhat maga után a segítségre számító államokban.
Azoknak a vállalatoknak, amelyek Görögország vagy az említett másik négy ország cégeivel állnak üzleti kapcsolatban különösen ügyelniük kell az ügyfélkockázatra (például csőd kockázat, fizetési kockázat), ami 2010 novemberéig biztosan magas marad. A D&B fizetési adatai azt mutatják, hogy a portugál és spanyol vállalatok fizetési teljesítménye jelentősen romlott 2010 első negyedévében, míg Írországban és Olaszországban tartósan gyenge volt. Várhatóan ezekben az országokban a vállalatok fizetési teljesítménye tovább fog romlani a szigorú hitelkondíciók és az alacsony üzleti profitabilitás miatt.
Az árfolyamingadozások bizonytalanságot keltenek a kereskedelmi tevékenyég és a beruházások megtérülésében. Az eurózónába tartozó országok rövid távú hanyatlása növeli az exportőrök bevételét, ezért az szektornak kulcs szerepe van az eurózóna fellendülésében, és a gyengébb euró az exporttermékek versenyképességét még tovább növeli. Az euróövezeten kívüli exportőrök azonban elveszítik versenyképességüket, ha valutájuk felértékelődik az euróval szemben.
