Rövid távon minden bizonnyal megnyugtatja a piacokat az a példátlanul nagy kötelezettségvállalás, amelyet a valutaunió stabilizálása érdekében született - fogalmaz a Reuters. Kérdés azonban, mennyire sikerül betartatni a segélyek feltételeit, és az sem világos, mitől szűnhet meg a jelenlegi viharok mögött álló egyensúlyhiány, főként az egyes európai gazdaságok teljesítményének eltérő alakulása.
A pozitív váarokzásokat teljes mértékben igazolták a mai tőzsdei történések. Az euró másfél éve nem látott ütemben, 3,7 százalékkal erősödött a jennel szemben; a görög állampapírok hitelbiztosítási díja 340 bázisponttal, 575,5-re csökkent, a német államkötvényekkel szembeni hozamfelár pedig a pénteki 965-ről 447 bázispontra mérséklődött. A többi potenciálisan veszélyeztetett euróövezeti tagállam iránt is látványosan erősödött a bizalom: a tízéves portugál kötvények hozamfelára 349-ről 200, a spanyoloké 164-ről 97 bázispontra csökkent, és Madridban a tőzsdeindex története legnagyobb emelkedésén ment át.
Szakértők szerint a Görögország után lehetséges következő "dominókként" emlegetett Portugáliának, Spanyolországnak és Írországnak együttesen 444 milliárd eurónyi támogatásra lenne szüksége 2012 végéig akkor, ha elveszítenék a piaci finanszírozás lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy az eurózóna által kilátásba helyezett 500 és az IMF-től várható mintegy 250 milliárd euró nemcsak nekik lenne elég, hanem még a görög hitelprogram esetleges megtoldását is fedezné.
Ráadásul - ahogy például az amerikai kormány válságkezelő programjának tapasztalatai is mutatják - könnyen lehet, hogy a befektetők a támogatási keret puszta tényétől megnyugszanak, így nem is kell ténylegesen bevetni a pénz jó részét. A kedélyek csillapítása szempontjából kulcsfontosságú az is, hogy az EKB vezetése (korábbi álláspontját gyökeresen revideálva) ma közölte: kész állami és magánadósságok felvásárlásával segíteni az euróövezet pénzügyi stabilizálását.
Ugyanakkor nagy kérdés, meddig tart ki az európai kormányok eltökéltsége. A legfontosabb donornak számító Németországban máris csökkentheti Angela Merkel pozícióit az észak-rajna-vesztfáliai választási vereség, amelyet jelentős részben éppen a görögöknek ígért támogatás miatti felháborodás magyaráz. Az sem valószínű, hogy az EKB tartósan hajlandó lesz alkalmazni a most elővett "csodafegyverét".
A legfontosabb aggály pedig azzal kapcsolatos, hogy a segélyben részesülő országok végrehajtják-e a szükséges nagyszabású államháztartási és egyéb reformokat. A brit hírügynökség megfogalmazása szerint a hitelprogram csak három évnyi haladékot ad a mediterrán államoknak arra, hogy az euróövezeti viszonylatban jelenleg versenyképtelen gazdaságaikat alkalmassá tegyék a közös valuta "kényszerzubbonyának" viselésére. Enélkül az euróövezeti mega-segély is csak elodázza az adósságok átütemezését.
A hosszabb távú kilátások korántsem bíztatóak. A Reuters legutóbbi elemzői körkérdése szerint a szakemberek 20 százaléka szerint Athén egy éven belül kénytelen lesz átütemezni adósságait; további 30 százalék öt éven belül számít erre, és minden tizedik elemző arra számít, hogy Görögország az évtized közepéig elhagyja az euróövezetet. Konrad Hummer, a svájci privátbankok szövetségének elnöke szerint a bankok görög papírjaik értékének 30-50 százalékát kénytelenek lesznek leírni.
