Ez sem lesz a kkv-k éve

Nem egyszerre éri el a fellendülés a hazai cégeket, a belső piacból élő kisebb vállalkozások számára tovább tarthat a válság. Az állam sem tud az idén érdemben élénkíteni. Az idei gazdasági növekedést a külső kereslet élénkülése, az EU-forrásokból finanszírozott beruházások, illetve a hazai gazdasági szereplők pesszimizmusának fokozatos oldódása határozza meg a GKI által az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzés szerint. Pénzügyi helyzetük stabilabbá válik, az ezzel összefüggő részleges készletvisszapótlás is élénkítőleg hat, ám mindebből 2010 egészére még csak stagnálás adódik.

Az év elején a tavalyi alacsony szinthez képest már érezhető növekedést jeleztek a külső konjunktúrához kötődő ipari és a külkereskedelmi adatok, ugyanakkor több területen – építőipar, kiskereskedelem, munkaerőpiac – folytatódott a romlás. Az ipar exportja január–február során 15 százalékkal emelkedett, a belföldi értékesítése viszont 11 százalékkal esett. A számítógépgyártás 16, a járműgyártás 25 százalékkal bővült. Az építőipar teljesítménye az első két hónapban csaknem 12 százalékkal maradt el az előző évitől. A kiskereskedelmi forgalom csökkenése folytatódott, de a visszaesés üteme a januári 6 százalékról 4 százalék körülire enyhült. Valamelyest emelkedett viszont a kereskedelmi szálláshelyeken – főleg a külföldiek által – eltöltött vendégéjszakák száma.

A kormányváltással összefüggésben az állami döntéshozatal átmenetileg minden bizonnyal nagyon lelassul – mondják a kutatóintézet szakértői. A beruházási kereslet a mélyépítőipar számára piacot teremt, a kissé emelkedő gépberuházások és a kismértékben tovább csökkenő fogyasztás viszont az éles importverseny körülményei között behatárolja a hazai termelők lehetőségeit. Az idén a külső piacokra termelő és szolgáltató ágazatok, cégek termelése nő a leginkább, ez főleg az ipart, részben a közúti szállítást, a beutazótu-

rizmust jelenti. A vállalkozások belföldi értékesítése legfeljebb az év vége felé kezd emelkedni a GKI-prognózis szerint, míg az év egészében az ipari bruttó termelés 3-4, az építőiparé 3 százalékkal nő. A mezőgazdaságban legalább a tavalyihoz hasonló terméssel lehet számolni. A kiskereskedelmi forgalom mérséklődik, csak a karácsonyi szezonban várható növekedés a tavalyi szinthez képest. A hírközlési cégek árbevétele várhatóan minimálisan csökken a hangszolgáltatás visszaesése miatt. A vállalkozások, különösen a kicsik, továbbra is a belföldi kereslet hiányától és a finanszírozási források szűkösségétől szenvednek majd. A mikro-, kis- és középvállalkozási szférában pedig a kutatók meglátása szerint ismét teret nyer a feketegazdaság.

Az EU-forrásokból megvalósuló fejlesztések kissé gyorsulnak, a vállalkozói beruházások némileg emelkednek, a lakásépítés viszont a tavalyi 32 ezerről 20 ezer körülire zuhan. Így összességében csak 3 százalék körüli beruházásnövekedés valószínű. A lakossági fogyasztás szintje 1,5 százalékkal tovább csökken. A bruttó keresetek a munkaerő-piaci túlkínálat és az szja-csökkentés hatására 2 százalékkal nőnek. A nettó keresetek a módosuló szja-szabályok következtében 7,5, a reálkeresetek 3 százalékkal emelkednek. A reáljövedelmek azonban stagnálnak. A hitelfelvétel lassú megindulásával párhuzamosan a nettó megtakarítási ráta 4 százalékra emelkedik. A foglalkoztatottak száma az idén további egy százalékkal csökken, a munkanélküliség nő, 12 százalék körüli tavaszi csúccsal, majd főként szezonális okokra visszavezethető csökkenéssel. Szerény mértékben újraindul a termelékenység emelkedése.

Az államháztartás GDP-arányos hiánya ugyan elvileg, szándék esetén a parlament által elfogadott 3,8 százalék közelében is lehetne, azonban az új kormány várhatóan 5 százalék körüli hiányra fog törekedni, részben egyes állami cégek konszolidá-

ciójának megkezdése miatt – vélekednek a gazdaságkutatók. VG