Ami a PIIGS országokat illeti, elég valószínűtlen, hogy Görögország teljesíteni tudja az EU-IMF kölcsön feltételeit, a kérdés tehát inkább az, hogy milyen haladást mutat fel Athén a deficit csökkentése irányában. Ha a változás kellően pozitív, az és a Nemzetközi Valutaalap egy év múlva is folytathatja Görögország finanszírozását és egy normális restrukturálási folyamatra kerül sor. Ha viszont a fejlődés nem kellő mértékű, az átütemezés bonyolultabb lesz és nagyobb az esély arra, hogy a krízis a PIIGS országokra is kiterjed – véli Eswar Prasad a The Economistban megjelenő cikkében.
Európa egészét tekintve a közös valuta sorsa lesz a középpontban a közeljövőben, a befektetők pedig jobban megválogatják majd, hogy az eurózónán belül mely államok kötvényeit vásárolják meg. Mint hogy a krízis alapvető strukturális problémákat tárt fel Európában, a kontinens két megoldási javaslat között választhat. A periférián található országok gazdaságait radikálisan átalakítják, ezzel növelve versenyeképességüket, vagy erőteljesen növelik a magállamokból a perifériák felé irányuló transzfereket.
De Kínát sem hagyja érintetlenül az eurózóna válsága. Az euró ugyanis hosszú távon gyenge marad a dollárral szemben, így Kína kettős csapást szenved el, mivel két legfontosabb külpiacát válik nehézkesebbé a Ennek hatására Peking bizonyosan halogatja majd a remnibi leértékelésére tett lépéseket, főleg, ha a dollár relatíve erős marad az euróval szemben.
A fejlődő országok viszont megnövekedett tőkebeáramlásra számíthatnak, ugyanakkor Kína gazdaságpolitikája várhatóan nyomást helyez az iparukra.
A globális gazdaság egészét tekintve az európai gondok komoly nehézséget jelenthetnek. A legjobb esetben 2010-ben és 2011-ben Európa gazdasága stagnál, de legalább nem hátráltatja a világgazdaságot. Nehezen elképzelhető, hogy a régió jelentősen pozitívan járul hozzá a globális gazdasághoz ezen időszak alatt. Az amerikai kormány terve szerint öt év alatt megkétszereződik az ezt viszont hátráltathatja az erős dollár és a felvevőpiac gyengélkedése.
A válság hatására a professzor szerint lelassul az IMF tervezett reformja, így belátható időn belül nem kapnak nagyobb szavazati jogot a fejlődő országok és valószínűtlen, hogy az európai országok összefognak és konszolidálják szavazati jogosultságaikat. Összességében tehát a görög válság a világ minden területén negatív hatást fejt ki. A legfőbb kockázat, hogy a veszély elhárítására irányuló tervek csak rövid távú megoldást kínálnak és a strukturális problémákon nem segítenek.
