Külgazdaság: új alapokon?
Az új kormánynak új alapokra lehet helyeznie a külgazdaság-politikát: új külgazdasági stratégiát tud megfogalmazni, amely integrálja a külkereskedelmet, a működő tőke ki-, illetve beáramlását, a beszállítói háttéripar fejlesztését, egyben szolgálja a k+f szélesebb körű elterjedésének, illetve a munkahelyteremtésnek a céljait is. Közelíteni lehet egymáshoz a duális hazai gazdaság két „oldalát”, ezt olyan módon kell elérni, hogy – hosszú évtizedek után végre – a munkahelyteremtés és a versenyképesség javítása az egyensúly felborulása nélkül következzen be.
Mindezt pedig egy a jelenleginél erőteljesebb állami szerepvállalással lehet elérni, akár többletforrásokkal, akár a hatékonyság növelésével, de mindenképpen az uniós források jelenleginél jobb felhasználásával. Többek között ezeket a gondolatokat fogalmazta meg a Világgazdaságnak Becsey Zsolt, a Fidesz szakértője, volt európai parlamenti képviselője a lehetséges külgazdaság-politikára vonatkozó kérdésünkre. A jelenleginél sokkal erőteljesebben kkv-orientált külgazdaság-politikára van szükség.
A leendő stratégiának a készülő kormányprogramban lefektetendő új gazdaságpolitikának a céljait kell szem előtt tartania, egyebek között az egymillió munkahely megteremtését, a kitörést jelentő iparágak támogatását, a k+f ösztönzését. Ezeknek megfelelően kell kijelölni egyebek között az árukereskedelemben az erőteljesebb hangsúlyt kapó exportpiacokat, az EU és a nyugat-balkáni régió mellett például a BRIC országokét (Brazília, Oroszország, India, Kína), a szolgáltatásexportban azokat a viszonylatokat, amelyeken az állami rásegítés fontos tényező (többek között Kína vagy Oroszország); a magyar működőtőke-kivitel elsődleges irányait (térségbeli országok), illetve a hazai középvállalatok regionálissá tételét elősegítő eszközöket, az FDI-importban pedig a fentiek szerint módosult támogatási prioritásokat.
Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette: az egyedi kormányzati döntéssel odaítélt komplex támogatások (EKD) rendszere jó eredményeket is hozott, ám a prioritásokat újra kell fogalmazni, hogy olyan befektetők kapjanak elsősorban támogatást, amelyek hosszabb távra terveznek nálunk. Így elsősorban termelő beruházásokra van szükség, mégpedig olyanokra, amelyek mélyen beágyazódnak a magyar gazdaságba, például azáltal, hogy magyarországi cégekből – köztük hazai tulajdonú kis- és középvállalatokból – beszállítói hálózatot építenek maguk köré. Magas beszállítói hányaddal ugyanis javítani lehet az export-import hányadon. Ösztönözni kell ezzel az eszközzel is a magasabban kvalifikált munkahelyek teremtését, a kutatás-fejlesztés betelepedését, illetve olyan ágazatokat képviselő beruházásokat, amelyekben kevésbé vannak jelen hazai szereplők, azaz amelyek nem teszik tönkre a hazai szektort – fejtette ki a Fidesz szakpolitikusa. Példaként a járműipart, az egészségipart, a megújuló energia ágazatát, az élelmiszeripart és a turizmust említette.
Ami pedig az exportösztönzést illeti (beleértve a közvetlen áru- és szolgáltatáskivitelt éppen úgy, mint a közvetett exportot, azaz a hazai beszállítóipart), Becsey szerint erős állami szerepvállalással lehet segíteni a kkv-kat, s ezzel is hozzájárulni ahhoz, hogy minél jobban boldoguljanak, s újabb munkahelyeket teremtsenek. Hasznosnak tartott olyan szakmai elképzeléseket, mint a Magyar Külgazdasági Szövetség által kidolgozott Magyar Főnix, amelynek lényege, hogy felállítanának egy vagy több, a hazai kkv-k fejlődését és exportpiacokra kilépését segítő szervezetet; e vállalati kör külgazdasági versenyképességét erősítené a kivitelhez kapcsolódó tanácsadói, kereskedelmi és befektetési szolgáltatásokkal. Ez részint integrátorként fogná össze, inkubálná a külpiacra kilépő kisebb cégeket, részint hozzájárulna az elveszőben lévő külkereskedelmi kultúra felélesztéséhez.
Főbb felvetések
- új külgazdasági stratégia- erőteljesebben kkv-orientált külgazdaság-politika
- nagyobb állami szerepvállalás
- többletforrások
- a hatékonyság növelése
- az uniós források jobb felhasználása
- nagyobb fókusz a BRIC országokon
- középvállalatok regionálissá tételének elősegítése
- a működőtőke-vonzásban a prioritások módosítása
- erőteljesebb hangsúly a beszállítói ipar fejlesztésén
- integrátorszervezetek létrehozása segítendő a kkv-k külpiacra jutását
- erőteljesebben kkv-orientált külgazdaság-politika
- nagyobb állami szerepvállalás
- többletforrások
- a hatékonyság növelése
- az uniós források jobb felhasználása
- nagyobb fókusz a BRIC országokon
- középvállalatok regionálissá tételének elősegítése
- a működőtőke-vonzásban a prioritások módosítása
- erőteljesebb hangsúly a beszállítói ipar fejlesztésén
- integrátorszervezetek létrehozása segítendő a kkv-k külpiacra jutását Helyzetkép a kkv-szektorról (2008-as adatok) - 678 ezer Magyarországon működő vállalkozás: 99 százaléka kkv
- Foglalkoztatottak: az üzleti szféra közel 70 százaléka (1,7 millió fő)
- A bruttó hozzáadott érték 55 százalékát termelik
- A nettó árbevétel 61,3 százalékát realizálják
- Termelékenységük: növekszik, de lassuló mértékben
- A vállalkozói adók 60 százalékát ők fizetik
- Az exportból való részesedésük csökkenő, 27,8 százalék
Fejlemények
- 2009-re 88 százalékuknak csökkent az árbevétele -->
