Ahogyan azonban a görög, úgy a román válság sem vetíthető ki Magyarországra, mivel eleve eltérő helyzetben érte a gazdaságot. Keleti szomszédunknál egyértelműen a túlfűtöttség jelei mutatkoztak 2008-ig, ezt a kiugró fizetésimérleg-hiány mellett jól illusztrálja a megelőző évek béremelkedési üteme is: míg nálunk duplájára, ott négyszeresére nőttek a bérköltségek. A román adósságszint viszont nem éri el a magyar harmadát sem, így adósságválságról ott semmiképpen sem lehet beszélni, csak átmeneti finanszírozási gondokról.
Mindenesetre elég egyértelmű az üzenet a Romániával kapcsolatos döntéssel, mi sem gondolkodhatunk 6 százalék feletti hiányban – vélekedik Németh Dávid, az ING Bank makroelemzője. Mint lapunknak kifejtette, jelenleg inkább 5 százalék körüli kompromisszum elérését tartja elképzelhetőnek, ahogyan a piaci elemzők többsége is. Lényeges azonban a hivatkozási alap; mi reformokkal támasztjuk alá az igényünket, míg Románia esetében ilyen nem jött szóba. Azt is lényegesnek tartotta, hogy egyelőre csak az IMF mondott nemet a román igényre, de az EU még rábólinthat. A mi esetünkben viszont éppen az uniót tartják a szakértők a szűk keresztmetszetnek.
Romániának már tavaly is jelentős engedményt tett az IMF azáltal, hogy 7,2 százalékos GDP-arányos hiányt engedélyezett – emlékeztetett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A döntés hátterében akkor azonban az előzetesnél lényegesen rosszabb GDP-alakulás állt (a visszaesés az előzetes várakozásoknál kétszer nagyobb lett), míg az idén csak néhány tized százalékpontos eltérés adódhat a jelenlegi állás szerint, amelyet könnyebben ki lehetne gazdálkodni. A deficitcél feltornázását a görög fejlemények tükrében sem tartaná szerencsésnek a szakértő, mivel az ottani IMF-projekt hitelességét erőteljesen rombolnák az ilyen engedmények. Nálunk akkor adhat engedményt a valutaalap, ha sikerül meggyőzni, hogy már középtávon is kedvezőbb adósságpályát eredményező strukturális reformok eredményeznék a nagyobb hiányt – véli az elemző. Nálunk egyébként sem a kedvezőtlenebb növekedési pálya, hanem egyszeri tételek okoznák azt. A piaci reakciók ugyanakkor jól mutatják a téma kényes voltát, a forint gyengült a legjobban a régiós devizák közül az elmúlt napokban. Ilyen körülmények között igen óvatosan kell kezelni a hiánytémát, nem lenne jó, ha az adósságpályánkkal kapcsolatban ismét a fókuszba kerülnénk – tette hozzá Bebesy.
A kiinduló hiánypálya 2 százalékpontos emelése – mondjuk a mostanában néhányszor már megemlített 6,5 százalékra – azt jelentheti, hogy az adósságrátánk a tavalyi 78 százalékról az idén még tovább emelkedik, jövőre stagnál, és csak 2012-ben kezd csökkenni - írja elemzébében Barcza György, a K&H vezető közgazdásza.
Brüsszel a szűk keresztmetszet
A hiánycél növelésénél az EU számára még elfogadható lélektani határ valahol 5,5 százalék körül lehet – értesült a Világgazdaság brüsszeli forrásokból.Elképzelhető, hogy ennél némileg nagyobb számot is „lenyelne” az Európai Bizottság, ha egy nagyon hiteles és megvalósítható, átfogó gazdaságpolitikai program társul melléje, de ez már erősen kérdéses.
Azzal persze Brüsszelben is tisztában vannak, hogy a 3,8 százalékos eredeti hiánycél nem tartható, a Matolcsy György által hétfőn említett 6,5 százalék viszont a még tolerálható plafon fölött lévőnek tűnik.
Az is igaz ugyanakkor, hogy nagyon sok függ a programtól, annak hitelességétől – ismerte el egyik forrásunk.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a programot célszerű előzetesen, még a kidolgozás során folyamatosan, informálisan egyeztetni az Európai Bizottsággal. Brüsszel számára az egyik legfontosabb szempont egyébként a magyar hiánycél kapcsán is az, hogy megemelése ne járuljon hozzá a görög ragály továbbterjedéséhez.
Ebből a szempontból nem csak az számít, hogy például a 6,5 százalékos szám még mindig jónak tűnik a britek vagy az írek 12-13 százalékos várható deficitjéhez képest, hanem az is, hogy a 6,5 százalékos adat majdnem duplája a 3,8-nek, és ekkora változás már esetleg megijesztheti a pénzpiacokat.
Elképzelhető, hogy ennél némileg nagyobb számot is „lenyelne” az Európai Bizottság, ha egy nagyon hiteles és megvalósítható, átfogó gazdaságpolitikai program társul melléje, de ez már erősen kérdéses.
Azzal persze Brüsszelben is tisztában vannak, hogy a 3,8 százalékos eredeti hiánycél nem tartható, a Matolcsy György által hétfőn említett 6,5 százalék viszont a még tolerálható plafon fölött lévőnek tűnik.
Az is igaz ugyanakkor, hogy nagyon sok függ a programtól, annak hitelességétől – ismerte el egyik forrásunk.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a programot célszerű előzetesen, még a kidolgozás során folyamatosan, informálisan egyeztetni az Európai Bizottsággal. Brüsszel számára az egyik legfontosabb szempont egyébként a magyar hiánycél kapcsán is az, hogy megemelése ne járuljon hozzá a görög ragály továbbterjedéséhez.
Ebből a szempontból nem csak az számít, hogy például a 6,5 százalékos szám még mindig jónak tűnik a britek vagy az írek 12-13 százalékos várható deficitjéhez képest, hanem az is, hogy a 6,5 százalékos adat majdnem duplája a 3,8-nek, és ekkora változás már esetleg megijesztheti a pénzpiacokat. A főbb mutatók Magyarország és Románia esetében -->
