Nagyobb költségvetési szigor

A megfelelő irányba mutató kezdeményezésnek minősítették az eurózóna pénzügyminiszterei az Európai Bizottság azzal kapcsolatos elképzeléseit, hogy a költségvetési politikák jobb összehangolásával miként lehetnének megelőzhetők a Görögországéhoz hasonló, az euró stabilitását is aláásó adósságválságok. A bizottság már hazai jóváhagyásuk előtt értékelné a nemzeti büdzséket, szigorítaná a költségvetési szabályok megszegésének szankcióit, és nagyobb figyelmet fordítana az eladósodott országok helyzetének alakulására.

Az eurózónán kívül már nem volt egyöntetűen kedvező a javaslat fogadtatása. A terv ellenzői között van Svédország, és elfogadtatása Nagy-Britanniában sem ígérkezik könnyűnek. Az új brit kormányban részt vevő pártok közötti koalíciós megállapodás szerint minden olyan lépésről referendumot kell kiírni, amely újabb jogosítványokat von el Londontól Brüsszel javára. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az eurócsoport elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, nincs szó a választott nemzeti politikusok költségvetésekkel kapcsolatos döntési jogának csorbításáról.

A pénzügyminiszterek a fiskális fegyelem megerősítése mellett arról is tárgyaltak, hogy a szükséges megszorítások végrehajthatók-e a gazdasági növekedés veszélyeztetése nélkül. A tárcavezetők és brüsszeli tisztviselők hangsúlyozták, csak a legrosszabb helyzetben lévő országoktól, így Spanyolországtól és Portugáliától várnak el további deficitcsökkentő lépéseket. Madrid és Lisszabon terveit elégedetten fogadták; a Juncker által bátornak nevezett intézkedéseket a pénzügyérek formálisan június 7-én értékelik.

A tárgyaláson szóba került az eurózóna stabilitását biztosítani hivatott 750 milliárd eurós alap is, az annak működésével kapcsolatos részletekről azonban pénteken újabb egyeztetéseket terveznek. Juncker – csalódottságának is hangot adva – elismerte, egyes országok parlamentjük hozzájárulásához kötnék az alapból történő kifizetések engedélyezését.

AFP, Bloomberg, Reuters

Írország: Megszorító csomagot fogadtak el 2008 októberében, 2009 áprilisában és 2009 decemberében. Az első kettő az adóemelésekre összpontosított, a harmadik pedig a közszférában végrehajtott bércsökkentésekkel négymilliárd euróval faragta le a kiadásokat. Jövőre és 2012-re egyaránt további három-három milliárd eurós megtakarítást terveznek. A kormány azonban még így is magas, a GDP 11,6 százalékát elérő hiánnyal számol az idén.

Magyarország: Bár Magyarországon már 2006-ban költségvetést stabilizáló intézkedéseket vezetett be a kormány, a legfájóbb döntések tavaly tavasszal születtek. Ekkor megszüntették a 13. havi bért és nyugdíjat, döntöttek a bérek befagyasztásáról, a lakás- és családtámogatások szigorításáról. Csökkentették a közösségi közlekedés támogatását is, amelynek keretében vasúti szárnyvonalakkal zártak be, valamint a költségvetési szerveket még takarékosabb gazdálkodásra fogták.

Portugália: A magas rangú köztisztviselők és a politikusok fizetését 5 százalékkal csökkentik, a közalkalmazottak tervezett béremelését elhalasztják. Egy és két és fél százalék közötti mértékben emelik az áfát, a jövedelmi és a vállalati adókat. Elhalasztanak számos beruházási projektet, többek között vasúti fejlesztéseket és egy új lisszaboni repülőtér megépítését. A kormány így a tavalyi, 9,4 százalékos GDP-arányos hiányt az idén 7,3, jövőre 4,6 százalékra mérsékelné.

Románia: A közalkalmazotti bérek 25, a nyugdíjak 15 százalékkal csökkennek. Kiszélesítik a jövedelemadót, így az étkezési utalványokra, a tőkenyereségre, a banki kamatokra is adót kell fizetni. Megadóztatják a gyógyszerforgalmazó cégek tervezett üzleti forgalmát, és bevezetik a vizitdíjat. Júniustól hat hónapra befagyasztják az idő előtti nyugdíjazásokat. A kormány ez év folyamán 70 ezer közalkalmazottat bocsát el, és az idén már nem folyósít 13. fizetést a közszférában.

Spanyolország: A kormány holnap fogadhatja el a két év alatt 15 milliárdos megtakarítást hozó terveket. A köztisztviselők 2–8 százalékos fizetéscsökkentésre számíthatnak, és visszafogják a beruházásokat. A nyugdíjakat befagyaszthatják, felfüggesztve az infláción alapuló automatikus korrekciót. Megszüntethetik vagy csökkenthetik az újszülöttek után járó 2500 eurós „bébicsekkeket”. Emellett munkaerő-piaci reformok is lesznek a 20 százalékos munkanélküliség visszaszorítására.

Írország: Megszorító csomagot fogadtak el 2008 októberében, 2009 áprilisában és 2009 decemberében. Az első kettő az adóemelésekre összpontosított, a harmadik pedig a közszférában végrehajtott bércsökkentésekkel négymilliárd euróval faragta le a kiadásokat. Jövőre és 2012-re egyaránt további három-három milliárd eurós megtakarítást terveznek. A kormány azonban még így is magas, a GDP 11,6 százalékát elérő hiánnyal számol az idén.

Magyarország: Bár Magyarországon már 2006-ban költségvetést stabilizáló intézkedéseket vezetett be a kormány, a legfájóbb döntések tavaly tavasszal születtek. Ekkor megszüntették a 13. havi bért és nyugdíjat, döntöttek a bérek befagyasztásáról, a lakás- és családtámogatások szigorításáról. Csökkentették a közösségi közlekedés támogatását is, amelynek keretében vasúti szárnyvonalakkal zártak be, valamint a költségvetési szerveket még takarékosabb gazdálkodásra fogták.

Portugália: A magas rangú köztisztviselők és a politikusok fizetését 5 százalékkal csökkentik, a közalkalmazottak tervezett béremelését elhalasztják. Egy és két és fél százalék közötti mértékben emelik az áfát, a jövedelmi és a vállalati adókat. Elhalasztanak számos beruházási projektet, többek között vasúti fejlesztéseket és egy új lisszaboni repülőtér megépítését. A kormány így a tavalyi, 9,4 százalékos GDP-arányos hiányt az idén 7,3, jövőre 4,6 százalékra mérsékelné.

Románia: A közalkalmazotti bérek 25, a nyugdíjak 15 százalékkal csökkennek. Kiszélesítik a jövedelemadót, így az étkezési utalványokra, a tőkenyereségre, a banki kamatokra is adót kell fizetni. Megadóztatják a gyógyszerforgalmazó cégek tervezett üzleti forgalmát, és bevezetik a vizitdíjat. Júniustól hat hónapra befagyasztják az idő előtti nyugdíjazásokat. A kormány ez év folyamán 70 ezer közalkalmazottat bocsát el, és az idén már nem folyósít 13. fizetést a közszférában.

Spanyolország: A kormány holnap fogadhatja el a két év alatt 15 milliárdos megtakarítást hozó terveket. A köztisztviselők 2–8 százalékos fizetéscsökkentésre számíthatnak, és visszafogják a beruházásokat. A nyugdíjakat befagyaszthatják, felfüggesztve az infláción alapuló automatikus korrekciót. Megszüntethetik vagy csökkenthetik az újszülöttek után járó 2500 eurós „bébicsekkeket”. Emellett munkaerő-piaci reformok is lesznek a 20 százalékos munkanélküliség visszaszorítására.-->