Szemléletváltás kellene

Örvendetes, hogy több olyan kérdés is felmerül fideszes külgazdasági szakértők nyilatkozataiban, amely egybeesik az elsősorban a hazai exportőr kis- és középvállalatokat képviselők évek óta hangoztatott véleményével – állítja a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke. Dávid Imre lapunknak példaként említette, hogy Becsey Zsolt volt EP-képviselő a közelmúltban a Világgazdaságnak arról beszélt, a leendő kormánynak lehetősége van új alapokra helyezni a külgazdaság-politikát, középpontba állítva a hazai kkv-szektort s ezen keresztül is a foglalkoztatás bővítését.

Szemléletváltást sürget a szakma is – derül ki Dávid szavaiból. Ma már túlhaladott az a politika, mely – a rendszerváltás utántól – elsősorban a multik betelepülésében látta a foglalkoztatottság és a kereskedelmi mérleg karbantartásának a zálogát. Ez azonban egyensúlytalan, függő helyzetet teremtett, s nem járult hozzá ahhoz, hogy a multik valóban integrálódjanak a gazdaságba. Az országnak a világkereskedelembe való integrációja döntő mértékben a multikon keresztül érvényesül, továbbra is megoldásra váró feladat a magyar tulajdonú vállalkozások exportképességének kérdése.

Több területen lát ehhez megfelelő eszközrendszert az MKSZ. Egyrészt az exportösztönzés keretén belül erősebb állami szerepvállalásra van szükség – erről beszélt Becsey is lapunknak. Másrészt a szövetség üdvözli, hogy az új kormányzat nagyobb eséllyel fogadja el koncepciójukat a hazai kkv-k számára egyfajta külkereskedelmi doktor szerepet játszó rendszer kiépítésére. Az MKSZ által kidolgozott koncepció értelmében – emlékeztetett Dávid – a Magyar Főnix, főnixek létrehozásával integrálni lehetne egy-egy versenyképes szektoron belül a hazai kkv-kat, ez hatékonyabb külpiaci megjelenést eredményezne számukra, illetve ismét felélesztené a külkereskedelmi szakmát, szaktudást. Ugyanis a meglévő, de napjaikban már csak kevesek által ismert külkereskedelmi technikák, külkereskedelmi jogi ismeretek és azok alkalmazása is versenyképességet növelő tényező. Ezek a szervezetek alkalmasak lennének egyfajta külkereskedelmi coachingra azon vállalkozások számára, amelyek érdekeltek lennének exporttevékenységben, ám nincs lehetőségük ehhez értő szakembereket foglalkoztatni, s emiatt nem tudnak külpiacokra lépni sikeresen. Ilyen háttérrel hatékonyabban lehetne elősegíteni a kkv-k terelgetését új piacokra, az uniós országok mellett prioritásként megfogalmazott relációkba, mint Oroszország, India, Kína, Brazília s általában is Dél-Amerika, a Távol-, illetve Közel-Kelet, Észak-Afrika.

Azzal is egyetért a szövetség, hogy a lehetőség szerint minél inkább egycsatornássá kell tenni a külgazdaság tervezését, irányítását, ellenőrzését. Beleértve egyébként a különféle állami külképviseleti hálózatokat, egycsatornás rendszerben kellene működtetni az állami promóciós szervezeteket (mint az Eximbank, az AMC, a Mehib, az ITD Hungary vagy éppen az agrárattaséi hálózat), amelyek hatékony eszközei, szereplői lehetnek egy új külgazdasági stratégiának. Dávid szerint az állami szerepvállalás hatékonyságát növelné egy olyan tárcaközi egyeztetésre is alkalmas szervezet, amelyben ott lennének a piaci szféra delegáltjai is. NVZs

Az üzleti szféra árbevételének 61,3 százalékát adják, s a vállalkozói adók 60 százalékát fizetik meg. Az exportnak ugyanakkor csak 27,8 százalékát bonyolítják.

A kkv-szféra teljesítményét régóta kutató Pitti Zoltán volt APEH-elnök, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója egy minapi konferencián arról beszélt, a vállalkozások mindössze 7 százaléka van ugyan 50 százaléknál nagyobb részben külföldi kézben, ám ezek a cégek veszik igénybe az adókedvezmények 70 százalékát, miközben a foglalkoztatottak csupán 24 százalékának biztosítanak munkát.

Az üzleti szféra árbevételének 61,3 százalékát adják, s a vállalkozói adók 60 százalékát fizetik meg. Az exportnak ugyanakkor csak 27,8 százalékát bonyolítják.

A kkv-szféra teljesítményét régóta kutató Pitti Zoltán volt APEH-elnök, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója egy minapi konferencián arról beszélt, a vállalkozások mindössze 7 százaléka van ugyan 50 százaléknál nagyobb részben külföldi kézben, ám ezek a cégek veszik igénybe az adókedvezmények 70 százalékát, miközben a foglalkoztatottak csupán 24 százalékának biztosítanak munkát. Főbb elvárások - a külgazdaság-politika fókuszába kerüljenek a hazai tulajdonú kkv-k

- erősebb állami szerepvállalás

- integrátor, külkereskedelmi doktor szervezetek felállítása (Magyar Főnix)

- a külgazdaság tervezésének, irányításának, ellenőrzésének egycsatornássá tétele

- tárcaközi egyeztetésre is alkalmas szervezet létrehozása a piaci szféra küldöttjeinek részvételével

- új külgazdasági stratégia megalkotása -->