A teljesen szabadon elkölthető EU-pénzek összege a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján – az átadás-átvételi dokumentációban és más helyen (Egységes Monitoring Információs Rendszer – EMIR, EUTÉR stb.) fellelhető adatok alapján – az eddig becsült mintegy 3849 milliárd forintnál lényegesen kevesebb, hozzávetőleg 1812 milliárd forint lehet.
A mostani hétéves uniós költségvetési időszakban – a Pénzügyminisztérium 268,6 forint tervezési árfolyamán számolva – az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) projektjeinek finanszírozására összesen 7875,1 milliárd forint (29,32 milliárd euró) használható fel 2015 végéig az EU strukturális és kohéziós alapjaiból. E keretből a kötelezettségvállalás összege 2010. április 30-ig 4025,1 milliárd forint. Ebből úgy tűnhet, hogy a támogatói döntéssel le nem kötött – vagyis szabad – EU-forrás a fennmaradó rész, 3849 milliárd forint.
Ám ez nem így van: a 2007–13-as ÚMFT-keretből teljesen szabadon felhasználható hányad megállapításánál számításba kell venni a már „csőben lévő” pénzeket is – figyelmeztetnek a szakemberek. Ezek közé tartoznak a már meghirdetett pályázatok, a kiemelt projektek támogatási igénye és az előkészítésre EU-forrást nyert projektek várható kivitelezési támogatási igénye. Az így – egyelőre „láthatatlan” – lekötött összeg 2037 milliárd forint. Ha ezt hozzáadjuk a már lekötötthöz, és az így kapott összeget levonjuk a teljes keretből, megjelenik a nyilvánvalóan szabad EU-forrás.
Ez év április végéig az ÚMFT keretében 4317 projektet támogatott az intézményrendszer, a részükre megítélt támogatások összege csaknem 560 milliárd forint. Ez idő alatt majdnem 23 ezer számlát és előleget fizettek ki a közreműködő szervezetek, amelyek összege eléri a 187 milliárd forintot – derül ki az NFÜ átadás-átvételi csomagjából.
Azért is fontos a megfontolt tervezés az EU-pénzeknél, mert mint az említett dokumentáció is rávilágít, az ÚMFT végrehajtásának előrehaladásával egyre több pénzt kell biztosítani a költségvetésből társfinanszírozásra. Az NFÜ közlése szerint csak erre a célra az idén 78 milliárd forint szükséges.
Várhatóan további jelentős tétel – 17 milliárd forint – lesz a közlekedési projekteknél az el nem számolható kiadások köre. Az olyan nemzetközi programok, mint például a Norvég Alap, Svájci Alap, az Európai Területi Együttműködés (ETE) társfinanszírozásához, végrehajtásához kapcsolódó egyéb nemzeti kiadás ebben az évben 14 milliárd forint. S végül, az idén a kohéziós (így a most záruló volt ISPA-) projektekhez 65 milliárd forint kell.
Növelhetik a költségvetési kiadásokat a kifizetések is. Az NFÜ az esztendő végéig a teljes hétéves uniós keret legalább 18 százalékát, azaz 1300 milliárd forintot tervez átutalni a kedvezményezetteknek.
Van, amikor Brüsszel engedélye is kell
Bonyolítja a helyzetet, hogy minden forrásátcsoportosítást alaposan meg kell fontolni. Ha az ÚMFT keretében operatív programon belül történő átcsoportosításról van szó, ez viszonylag hamar kivitelezhető. Ugyanakkor ha operatív programok között szeretnének végrehajtani átcsoportosításokat, az jóval idő- és munkaigényesebb. Brüsszelben rendszerint több hónapig is eltart, amíg az Európai Bizottság illetékes intézményei jóváhagyják a nemzeti előterjesztéseket.Mivel a hétéves keret minden eurócentjével legkésőbb 2015. december 31-ig el kell számolni, arra is tekintettel kell lenni, hogy a forrásátcsoportosítással támogatandó fejlesztések időben megvalósuljanak, különben forrásvesztés lehet az igyekezet vége.
Mivel a hétéves keret minden eurócentjével legkésőbb 2015. december 31-ig el kell számolni, arra is tekintettel kell lenni, hogy a forrásátcsoportosítással támogatandó fejlesztések időben megvalósuljanak, különben forrásvesztés lehet az igyekezet vége. -->
