BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vonzó marad Horvátország

Horvátország az EU-csatlakozás után is kedvezményeket akar adni a befektetőknek – közölte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közlemúltbeli közgyűlésén Jadranka Kosor miniszterelnök. Sietett hozzátenni persze, hogy a beruházási adókedvezmények természetesen összhangban lesznek az uniós szabályokkal. Ilyen kedvezményeket eddig 120 nagyobb beruházáshoz engedélyezett a zágrábi kormány, ezek összértéke 10 milliárd kuna (380 milliárd forint) és 13 ezer munkahely jött létre általuk.

Horvátország várhatóan még az év végén lezárja az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Zágráb a 35 fejezetből eddig 30-at nyitott meg és 17-et zárt le ideiglenesen. A terv most az, hogy a ratifikációs folyamat lezárását követően, 2012-ben válhasson ténylegesen is teljes jogú taggá Horvátország – vélhetően a 28. tagállamként.

Feltéve persze, hogy Izland nem előzi meg. A júniusi EU-csúcs dönthet a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről az alig 300 ezer lakosú szigetországgal, miután az Európai Bizottság már javasolta is ezt. Izland felkészültségéhez kétség sem férhet, a tárgyalásokat elvileg rekordsebességgel le is lehetne zárni, de két komoly akadály is megjelenhet. Az egyik az Izland környéki vizek halászati joga, ahova a szigetország vélhetően nem akarja majd korlátlanul beengedni az uniós hajókat – tekintettel arra, hogy a szigetország exportjának még mindig 40 százaléka származik a halászatból.

A másik akadály a globális pénzügyi válsággal kapcsolatos. Márciusban az izlandiak népszavazáson utasították el (93 százalékos többséggel) azt a kormánymegállapodás-tervezetet, amely 3,9 milliárd eurónak megfelelő kártérítést fizetett volna az adófizetők pénzéből az izlandi bankok hollandiai és nagy-britanniai károsultjainak. A londoni és a hágai kormány informálisan többször is jelezte, a kártérítés elmaradása esetén megakadályozza Izland EU-csatlakozását. Hivatalosan azonban a kompenzációt nem lehet összekötni a csatlakozási tárgyalásokkal. A minap Stefan Füle uniós bővítési biztos is azt hangsúlyozta, a kártérítés kétoldalú ügy, amelynek semmilyen hatása nincs a csatlakozási tárgyalásokra. Ha valóban így lesz, szakértők azt sem zárják ki, hogy Izland és Horvátország egyszerre csatlakozhat 2012-ben.

Vagyis sokkal hamarabb, mint a csatlakozási tárgyalásokat már 2005-ben megkezdett Törökország. Noha Ankara már 1963-ban benyújtotta csatlakozási kérelmét, és 1996 óta vámunió köti az EU-hoz, senki nem számol azzal, hogy 2015 előtt taggá válhatna. A csatlakozási tárgyalások is igen lassan haladnak: a törökök eddig 12 fejezetet nyitottak meg, de csak egyet zártak le ideiglenesen.

Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszter a soros tanácsi elnökség nevében ugyan azt ígérte, hogy hamarosan újabb fejezetekről kezdődhetnek meg a tárgyalások, de a valódi haladáshoz áttörésnek kellene bekövetkeznie néhány európai kormány hozzáállásában. Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő többször is kifejtette, hogy nem tartja helyénvalónak Törökország EU-tagságát, helyette valamiféle különleges partnerséget kínálnának fel. Merkel március végi ankarai látogatásán is megismételte, hogy a török csatlakozási tárgyalásokat nyitott végű folyamatként kell felfogni – vagyis a tárgyalások majdani befejezése nem feltétlenül jelenti, hogy Törökország beléphet az EU-ba.

Van egy harmadik tagjelölt is, Macedónia, amely általános megítélés szerint némileg közelebb van a tagság lehetőségéhez, mint Törökország, de jóval távolabb, mint Horvátország. Antonio Milososki macedón külügyminiszter mintegy két hete Strasbourgban abbéli reményének adott hangot, hogy a júniusi EU-csúcs a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről dönt országával. Az első tárgyalási fejezetet szerinte 2011 második felében, a lengyel soros elnökség idején lehetne megnyitni. Ehhez elsősorban a Görögországgal fennálló névvitát kellene megoldani. Athén ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy északi szomszédja ne viselje ugyanazt a nevet, mint a vele határos észak-görögországi tartomány.

Reuters, AFP, DPA, BBC, Rapid


Továbbiak a sorban

Az EU hosszú távú jövőjét tervező úgynevezett reflexiós csoport azt fontolgatja, hogy a júniusi EU-csúcsnak azt javasolja: 2014-re adjon világos csatlakozási ígéreteket Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia számára. Ezt a Felipe González volt spanyol miniszterelnök által vezetett uniós szakértői csoport egyik tagja, Kalypso Aude Nicolaidis, az oxfordi egyetem professzora közölte az EurActivnak adott interjújában. Szerinte 2014 azért ideális időpont erre, mert akkor lesz az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.