Remény az exportpiacokon

Az exportvezérelt magyar gazdaság számára biztató, hogy az előrejelzések szerint az idén élénkül a nemzetközi kereskedelem. Igaz, a különféle szervezetek, intézmények prognózisai között meglehetősen nagy a szóródás. Míg például az OECD ez évre 10,6 százalékos növekedést vár, az ENSZ Kereskedelemfejlesztési Szervezete (UNCTAD) csak 5,5 százalékosat, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) pedig 9,5 százalékot jósol. Mindez egyértelmű jele a gazdaságok élénkülésének, még akkor is, ha a bázis alacsony, hiszen – derül ki az Ecostat összesítéséből – tavaly a világ árukereskedelmének volumene 12,2 százalékkal zuhant.

Magyarországon már hosszú hónapok óta két számjegyű a külkereskedelmi forgalom dinamikája, az első négy hónapban az export – euróban számolva – 17, az import 12 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor továbbra is gond, hogy a magyar kivitelnek nem egészen a 30 százalékát adják csak a hazai kis- és középvállalatok (miközben egyébként a termelő-szolgáltató ágazatban dolgozó munkavállalók 70 százalékát ők alkalmazzák, s ez a vállalkozói kör fizeti az üzleti szféra által befizetett adók 60 százalékát). Növeli a probléma súlyát, hogy azok a relációk, amelyek minden nemzetközi előrejelzésben kiemelt fejlődésű, nagy felvevő piacokat jelentenek – többek között Oroszország, Kína, India, Brazília –, az általában kis rádiuszú magyar kkv-k számára szinte elérhetetlenek. Ez még akkor is így van, ha e piacokon az utóbbi években – köszönhetően nem kis részben az állami támogatásnak – sikerült jelentős növekedést elérni.

Többen a kkv-k külpiacra segítésének egyik eszközét látják a kereskedőházak mintájára kidolgozott magyar Főnix program beindításában (2009. március 19.) – ezt egyébként az előző kormány ellenezte. A programot kidolgozó szakmai szövetség elnöke, Dávid Imre lapunknak elmondta: a Magyar Külgazdasági Szövetség már megkezdte a hivatalos tárgyalásokat az illetékes kormányzati és pénzügyi szervezetekkel a program megindítása érdekében. Emlékeztetett arra, hogy az MKSZ a kis- és középvállalatok támogatása és külpiacra segítése, valamint a már exportálók külpiacon maradása érdekében 2007–08-ban dolgozta ki az egyelőre magyar Főnix fantázianéven futó programot. Elsődlegesen az MKSZ az ITD Hungary által korábban felmért (VG, 2010. március 23.) több mint 2000 kkv-ból az exportban részt vevő, de tanácsadási, finanszírozási, jogi és egyéb segítségre szorulókat kívánja bevonni. A „magyar főnix” állami tőkével kezdenék a tevékenységüket, és az elképzelések szerint mintegy három éven belül válhatnának „önjáróvá” – mondta Dávid Imre. Hozzátette: felvetődött a gondolat, hogy nemzetgazdasági szektoronként (szellemi-mérnöki tevékenység, vegy- és élelmiszeripar stb.) lehetne az integrátori szerepet is betöltő „főnixeket” létrehozni, ez nem zárná ki a magántőke későbbi szerepét, részvételét.

A programot egyébként az előző kormány elutasította, ugyanakkor az azóta felállt új kabinetnél lehet esély a beindítására. Legalábbis erre utal, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes államtitkára, Becsey Zsolt – még posztjának elfoglalása előtt – lapunknak hasznosnak minősítette a kezdeményezést (VG, 2010. május 25.).

IMF. A Nemzetközi Valutaalap a WTO-nál szerényebb, de a korábbi előrejelzésénél dinamikusabb növekedésre számít, így 2010-ben 8, 2011-ben 6,2 százalékos bővülést feltételez a világkereskedelemben. A fejlett gazdaságok 6,6, míg a fejlődő és feltörekvő államok 8,3 százalékos bővülést érhetnek el az idén az áru- és szolgáltatásexportban. A szervezet 2011-re lassulást vár a fejlett országok esetében, a fejlődőknél stagnáló bővülési ütemmel kalkulálnak.

UNCTAD. Az idén 5,5 százalékos globális exportnövekedést vár, a következő évekre pedig több alternatívája is van. A gazdaságélénkítő csomagok idő előtti visszavonása esetén 2011-re 1,4 százalékra esik vissza a globális áruexport, majd 2012-től lassú élénkülés kezdődik. A világszintű egyensúlyhiányok fennmaradása, a dollár jelentős értékvesztése, a globális infláció növekedése esetén az idén csak 4 százalékos, de 2011-től az alap-előrejelzésnél magasabb növekedés várható.

GKI. A külső egyensúly az idén is nagyon kedvezően alakul a GKI legfrissebb prognózisa szerint. A kutatóintézet a korábbi 4-5 helyett már 10 százalékos export- és importbővülést valószínűsít 2010-re, az egyenleg tehát nagyjából a tavalyi rekordnagyságú, négymilliárd eurós többlet körül lehet. Ez évben a külső piacokra termelő és szolgáltató ágazatok, cégek erősödnek leginkább, ez főleg az ipart, részben a közúti szállítást, illetve a beutazóturizmust jelenti.

IMF. A Nemzetközi Valutaalap a WTO-nál szerényebb, de a korábbi előrejelzésénél dinamikusabb növekedésre számít, így 2010-ben 8, 2011-ben 6,2 százalékos bővülést feltételez a világkereskedelemben. A fejlett gazdaságok 6,6, míg a fejlődő és feltörekvő államok 8,3 százalékos bővülést érhetnek el az idén az áru- és szolgáltatásexportban. A szervezet 2011-re lassulást vár a fejlett országok esetében, a fejlődőknél stagnáló bővülési ütemmel kalkulálnak.

UNCTAD. Az idén 5,5 százalékos globális exportnövekedést vár, a következő évekre pedig több alternatívája is van. A gazdaságélénkítő csomagok idő előtti visszavonása esetén 2011-re 1,4 százalékra esik vissza a globális áruexport, majd 2012-től lassú élénkülés kezdődik. A világszintű egyensúlyhiányok fennmaradása, a dollár jelentős értékvesztése, a globális infláció növekedése esetén az idén csak 4 százalékos, de 2011-től az alap-előrejelzésnél magasabb növekedés várható.

GKI. A külső egyensúly az idén is nagyon kedvezően alakul a GKI legfrissebb prognózisa szerint. A kutatóintézet a korábbi 4-5 helyett már 10 százalékos export- és importbővülést valószínűsít 2010-re, az egyenleg tehát nagyjából a tavalyi rekordnagyságú, négymilliárd eurós többlet körül lehet. Ez évben a külső piacokra termelő és szolgáltató ágazatok, cégek erősödnek leginkább, ez főleg az ipart, részben a közúti szállítást, illetve a beutazóturizmust jelenti.-->