Csányi Sándor a minap a miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón közölte: igazságtalan a bankadó. Az OTP elnök-vezérigazgatója ugyan arra utalt, hogy több olyan szektor is van, amelynek nyeresége meghaladja a bankszektorét – és egyébként Farkas István, a PSZÁF volt elnöke lapunknál írt blogjában ezt is kifogásolta -, de érdemes egy másik szempontból is megvizsgálni a bankadó igazságtalanságát. Mivel az alapja a mérlegfőösszeg, így nyilvánvalóan azok a pénzintézetek járnak a legrosszabbul, amelyeknek nagy az eszközállománya, ám kisebb az eredménye, netalán egyenesen veszteségesek. A pénzügyi szervezetekre kivetett különadó hatására tehát számos tavaly nyereséges bank már 2010-ben veszteséges lesz.
Akik jobban jönnek ki
Ha feltételezzük, hogy minden tényező változatlan marad, és a bankok nem hárítják át a költségeket az ügyfelekre, akkor az MKB, a CIB, a Raiffeisen már ebben az évben veszteséges lehet, de az OTP után legnagyobb nyereséget termelő Erste és K&H Bank adózott eredményének kétharmadát, illetve háromnegyedét elviheti a különadó.
Az OTP azon bankok között van, amelyek jobban viselik a bankadót. A piacvezető intézet és jelzálogbankja adózott eredményének mintegy 30 százalékát viszi el a szektort terhelő sarc. A körülményekhez képest jobban jár még a Deutsche Bank, az ING, ugyanis esetükben az elvonás után is ott marad még a nyereség 80-90 százaléka.
A Citibank mérlegfőösszege 2009-ben 642 428 millió forint, adózótt eredménye pedig 21 629 millió forint volt. Ugyan a Citibank mérlegfőösszege, adózott nyeresége és saját tőkéje nem esett vissza látványosan, a Citibank fióktelep tavalyi mérlegfőösszege csaknem 20 százalékkal csökkent a társaság előző évi adataihoz képest, adózott eredménye viszont 30,5, saját tőkéje 1,7 százalékkal magasabb lett. A különadó így mintegy 2,9 milliárdos "lyukat üt" a bank nyereségén, ám abból - a 2009-es adózott eredménnyel számolva - így is maradna 18,7 milliárd.
Akik viszont pórul jártak
Ha a 2009-es mérlegfőösszeget vesszük alapul (ami alapján az adót fizetni kell), és a 2009-es adózott eredményeket, akkor az MKB Bank 12741 milliós veszteséget kényszerül elkönyvelni, a CIB 7738, a Raiffeisen 6765 millió forintos negatív eredménnyel számolhat. A helyzetet súlyosbítja, hogy a CIB adózott eredménye 2009-ben 4531 millió, a Raiffeisené 4308 millió forint volt, de tikintettel arra, hogy a mérlegfőösszegük a legmagasabbak közé tartozik, így az azt sújtó 0,45 százalékos különadó veszteségessé teszi őket.
A Volksbank 2009-ben 3 milliárdos mínusszal zárta az évet, de ettől függetlenül 2 milliárdos bankadót kellene fizetnie. A Banco Popolare több mint 1 milliárdos veszteséggel zárt, azonban 212 milliót még így is be kellene fizetnie az államnak.
Az Allianz Bank 2,5 milliárd forintos veszteséggel zárta a 2009-es évet, és fél milliárd forintos bankadót kellene fizetnie. A bankot az FHB felvásárolta, így nekik kell majd kigazdálkodni ezt az összeget. Az FHB Jelzálogbank 6,5 milliárd forintos nyereséggel zárta a 2009-es évet, és 3,7 milliárd forint bankadót kellene fizetnie; az FHB Kereskedelmi Bank majdnem -3 milliárdos adózás utáni eredményére további 1 milliárd forintos teher jönne, így ezt a bankot is erősen negatívan érintené a bankadó.
A bankadó hatására 17 bank számolhatna veszteséggel, és nagy kérdés, hogy a tulajdonosok hajlandóak-e a mínuszokat fedezni (és ha igen meddig, tekintve, hogy a különadó 2012-ben kerülne kivezetésre), avagy az ügyfelekre is hárítanak terheket, esetleg a hitelezési aktivitásukat fogják vissza, amellyel a beinduló gazdasági növekedést vethetik vissza. Minden változat előfordulhat: a növekedés fékeződésének veszélyére az MNB és a Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet.
