A miniszterelnök úgy fogalmazott: úgy tűnik, mintha hónapok óta dolgozna a kormány, holott a kabinet csak 56 napja kezdte meg tevékenységét.
Orbán Viktor szerint az elmúlt időszak Európa-szerte megmutatta: a régi ideológiák nem jelentenek megoldást a jelenlegi gondokra. Kiderült: azok az országok képesek megoldani a nehézségeket, amelyekben kialakult egy erős összefogás. A társadalom Magyarországon is belátta: a józan ész fontosabb, mint az ideológia, mivel olyan mindennapi gondok merültek fel, amelyeket ideológiai vitákkal nem lehet megoldani. A XXI. század első évtizedeinek iránytűje a józan ész lesz, ez pedig jót fog tenni a világnak, hiszen maga a hitelválság is a XX. század kifulladt ideológiáinak példája.
Magyarországon is megszületett a nemzeti centrum, így az Országgyűlés is más, mint korábban volt. A parlament korábban meddő viták színtere volt, amelyek csak pótcselekvésekhez vezettek. Az Országgyűlés nem egészen két hónap alatt többet végzett, mint elődei nyolc év alatt - jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint a nemzeti együttműködés rendszerébe mindenki beletartozik, aki nem akarja, hogy az áprilisban leváltott rendszer visszatérjen. "A választáson győztes koalíciónak több baloldali szavazója van, mint a szocialista pártnak" - jelentette ki Orbán, hozzátéve, hogy a kormány a baloldalt is képviseli, így a baloldali gondolkozásúak fontos posztokra történő jelölése nem gesztus, hanem a nemzeti centrum filozófiájának része.
Korszerű orvosi ellátás, munkalehetőség, a család támogatása, közbiztonság, tisztességes kormányzás - így összegezte a miniszterelnök a nemzeti centrum céljait.
Az elért eredményekről Orbán Viktor elmondta: a kormány a tabuk ledöntését tűzte ki célul, ilyen a képviselők számának csökkentése, amelyet már megvalósított a kormány. A miniszterelnök szerint áttörést értek el az azonnali, jelentős adócsökkentés irányába: minden korábbinál jobban csökkedték a vállalkozások terheit és minden idők legalacsonyabb személyi jövedelemadóját vezetik be hamarosan.
Tabunak számítottak a bankok is, holott józan ésszal elfogadhatatlan, hogy szent tehénként tiszteljük akkor is, amikor a válság éppen a pénzintézetektől indult el. A válság, az előző kormány, és az MNB rossz döntései nyomán a magyar állampolgárok hatalmas terheket viseltek, a bankok viszont jelentős nyereségre tettek szert. Ezért a kormány a józan ész nevében megmutatja, hogy a bankrendszer megadóztatása nem tabu. Vége azoknak az időknek, amikor a nagyok és hatalmasok minden terhet az emberekre akartak hárítani - szögezte le Orbán Viktor, aki szerint a bankadó szükséges, igazságos és hatékony.
A kormány 29 pontos tervében bebizonyította, hogy a pénzügyi egyensúly megteremtése és a növekedés beindítása nem mond ellent egymásnak.
Az elszámoltatás is lehetséges - fűzte hozzá a miniszterelnök - hogy letörhessék a korrupciót, amely "egy olyan kigyó, ami mindenhova befészkeli magát".
Orbán Viktor szerint a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatunkat is új fényben kell látnunk. Az IMF szerződés az előző kormány rossz gazdaságpolitikákjának következménye, ezért a kormány köszönetet mond a Valutaalapnak és egyben bejelenteni, hogy a szerződés 2010 októberében lejár. Ez a szerződés adósságcsapdába taszítja az országot, ezért saját kormányainkat és jegybanki vezetőinket kell felelőssé tenni. Az ország eladósítása bűn, egy politikai alapvetés felrúgásának eredménye, nevezetesen annak, hogy külföldi hitelekből nem lehet szociális költségeket finanszírozni. "Helyre akarjuk állítani Magyarország elveszett gazdasági önrendelkezését" - szögezte le Orbán Viktor. A kormány ezért minden nemzetközi szervezettel tárgyal. A miniszterelnök ismét hangsúlyozta, hogy a kormány teljesíti az IMF-szerződésben foglalt deficit-követelményt, a 4,1 százalékos jelenlegi hiányt év végére 3,8 százalékra leszorítani.
Magyarország ellen évek óta túlzott deficit eljárás folyik az EU-ban, igaz, az eltelt időben számtalan ország került ugyanilyen helyzetbe. Ezért egységes, európai megoldást kell találni a 3 százalékos költségvetési hiány betartatására.
Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője viszont a kormányfő beszéde előtt a Dow jones hírügynökségnek adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy IMF és az EU elválaszthatatlan Magyarország hitelezésében: "ez egy közös program és az is marad".
Christoph Rosenberg, a magyarországi IMF-delegáció vezetője pedig leszögezte: akár megoldódnak ezek a vitás kérdések, akár nem, Magyarországnak az IMF segítségével vagy anélkül, de le kell csökkentenie költségvetési hiányát.
Az a feltételezés, hogy Magyarország képes sajátmaga önálló finanszírozására, mítosz – vélte a Nomura elemzője, Peter Attard Montalto ma a Bloombergnek nyilatkozva. A szakértő szerint Magyarországnak mindenképpen szüksége van a készenléti hitelmegállapodás meghosszabbítására, akkor is, ha az összeget "nehéz időkre tartogatja".
Több mint 14 milliárd eurót vettünk fel eddig az IMF-hitelből, a szerződés szerint ezt olyan ütemben kell visszafizetnünk, ahogy felvettük. 2011-12-ben összesen 5,35 milliárd eurót kell visszaadni, az új megállapodás azt biztosította volna, hogy ennek egy részét átütemezzük. A szakértők véleménye megoszlik arról, összetudunk-e szedni a piacról ennyi pénzt - az szinte biztosra vehető, hogy ha igen, annak megkérik az árát.
Nem tekintené teljesen lefutott kérdésnek a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója, hogy Magyarország nem köt új megállapodást az IMF-el, Forián Szabó Gergely szerint még lehet, hogy külső segítségre szorulunk. Amennyiben viszont a miniszterelnöki nyilatkozatot úgy értjük, hogy nem lesz új megállapodás, a következő években a piacról kell finanszírozni az eddig felvett hitelek törlesztését is.
2011 végén 2 milliárd eurót kell visszafizetni az EU-nak, utána pedig 2012 folyamán körülbelül 3,35 milliárd eurónyi összeget kellene törleszteni az IMF felé. Összességében tehát 5,35 milliárd eurót kell 2011-2012-ben visszafizetnünk, forintban ez mai árfolyamon is több mint 1500 milliárdos összeget, a mintegy 5,5 százalékát jelenti - mondta Forián Szabó Gergely. A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója szerint nem tudni, hogy a kormány mivel számol, honnan lesz előteremthető ez az összeg. Az első válasz az lehetne, hogy a piacról, állampapírkibocsátással, de a szakértő szerint az összeg forint alapú kibocsátással sajnos előteremthetetlen, az euró alapú kötvények kibocsátásával pedig ugyan lehet próbálkozni, de tartani lehet attól, hogy ez jóval drágább lesz, mint az IMF A befektetők ugyanis tudni fogják, hogy kényszerhelyzetben vagyunk, hiszen Magyarországnak nincs más lehetősége a pénzszerzésre, mint a kibocsátás. Ha nincs alattunk a védőháló, megszűnik az a lehetőség, hogy ha piac nem, vagy irreálisan drágán hajlandó magyar kötvényeket venni, végső esetben az IMF-hitelhez is nyúlhatunk.
Márpedig eddig nyúltunk: ha az utóbbi időszakban nem is kellett újabb részleteket lehívnunk, a lejáró állampapírok visszaváltásához szükséges pénzt fedezték az újabb kibocsátások, azaz az államadósság kezeléshez nem volt szükség újabb részletekre, a költségvetési hiányt az IMF pénz fedezte.
Ha új szerződést kötöttünk volna az IMF-el - ahogy Forián szerint eddig arra a piac is számított, és számíthatott a kormány nyilatkozatai alapján is -, az biztosította volna továbbgörgetés lehetőségét: szükség szerint újabb lehívásokkal lehetett volna fedezni a lejáró részleteket.
Nincs olyan piaci konszenzus, amely szerint az ország nem képes finanszírozni magát az IMF-el való megállapodás nélkül Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint. A piac ezen a héten lassan beárazta az IMF-el való szakítást, ugyanis a kezdeti ijedtség után rájött arra, hogy további hiánycsökkentést akar a kormány. Már a négy százalék alatti hiány elég lehet ahhoz, hogy csökkenjen a nyolcvan százalékos államadósság, ezt pedig kiemelten kezelik a piacok. A kormány nem növelni akarja a kiadásait, hanem lassabban akarja csökkenteni azokat - érvelt az elemző.
Jövőre a mozgástér 3-3,5 százalékos hiányig terjedhet ki Barcza szerint. Ha az EU-val egyeztetjük le a költségvetésünket, annak lesz pozitív és negatív hatása is. A negatív az, hogy nem elég tavasszal elküldeni a hiányt, hanem a költségvetés készítésekor kell megállapodnunk. Ugyanakkor, ha az jóváhagyná a jövő évi költségvetést, az nagyon jelentős bizonytalanságcsökkentő tényező lenne a 2011-es év tekintetében.
Az ellenzék bírált, számon kért
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint örömteli a pillanat, mert Orbán Viktor megértette, hogy a 20. századi ideológiák kora lejárt, de kár, hogy a valóságban egy 20. századi thatcherista, reaganista konzervatív gazdaságpolitikát folytat. Nem centrális erőtérre van szükség, hanem a sokféleség egységére, ez lenne a 21. századi gondolat. Technokrata és populista a kormány politikája - tette hozzá.
Schiffer rámutatott, hogy a Fidesz kampányában nem szólt a forradalom lehetőségéről, a lex Járairól, a nemzeti együttműködési nyilatkozat kifüggesztéséről, a rendőrök, katonák passzív választójogának korlátozásáról. Nem kellene hetenkét alkotmányt módosítani, a Fidesz úthengerében nincsenek fékek, nem tűri az ellensúlyokat - vetette a kormány szemére a szónok.
Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője szerint nem kormányfőt, hanem sámánt hallottunk. A szónok szerint az elmúlt 56 napban az ország lejáratása folyik, dilettantizmus, szegényellenesség jellemzi az új kormányt.
Az MSZP elnöke szerint egy bocsánatkérés is elkelt volna a kormányfőtől a Bajnai-kormány felé, hiszen az elhangzottak, a miniszterelnök tegnapi nyilatkozata elismeri: nem voltak csontvázak, a költségvetés jól lett megtervezve.
Mesterházy szerint minél előbb tudni kellene, milyen oktatás-, szociálpolitikát, egészségpolitikát terveznek, milyen strukturális reformokat terveznek.
Vona Gábor nem szeretne narancsos államigazgatást, és ő is megemlítette az ÁSZ, a PSZÁF elfoglalását. Vona szeretné, ha végre a kormány eldöntené, melyik oldalon áll: a nemzeti oldalén, vagy a nemzetközi erőkén. A Jobbik vezetője számon kérte a közbiztonság javulását is, mondván a kormány által ígért két hét már többszörösen letelt. szerinte egyelőre nem nemzeti együttműködés van, hanem narancsszínű beszűkülés zajlik.
Visszhang
A magyar kormány vissza kívánja állítani a gazdasági szuverenitását - ezt emeli ki a Reuters tudosítása a miniszterelnök tegnapi parlamenti beszédéből. A kabinet megadóztatja a bankokat és visszaállítja az ország gazdasági függetlenségét, hogy kikerüljön a korábbi szocialista kormány okozta adósságcsapdából - idézi Orbán Viktort a hírügynökség, amely a beszédből szinte kizárólag a bankokra vonatkozó részekről tudósított.Így beszámolt arról, hogy Orbán ugyan leszögezte, Magyarországnak stabil pénzügyi rendszerre van szüksége, ám a bankok megadóztatása nem tabu.
A Bloomberg szintén a gazdasági önrendelkezés visszaszerzését és a növekedésre való törekvést emelte ki a miniszterelnök beszédéből, ám hozzátette, hogy ez azután történt, hogy a kormánynak nem sikerült megállapodnia hitelezőivel a fenntartható költségvetésről.
Így beszámolt arról, hogy Orbán ugyan leszögezte, Magyarországnak stabil pénzügyi rendszerre van szüksége, ám a bankok megadóztatása nem tabu.
A Bloomberg szintén a gazdasági önrendelkezés visszaszerzését és a növekedésre való törekvést emelte ki a miniszterelnök beszédéből, ám hozzátette, hogy ez azután történt, hogy a kormánynak nem sikerült megállapodnia hitelezőivel a fenntartható költségvetésről. Klikk a galériára! -->
[enews_gallery id='432796']
