Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem professzora arról ír, hogy néhány kelet-európai ország csődbe mehet a következő 2-3 évben, írja a Bloomberg.
Nem mindenki fogja túlélni a konszolidációt, a költségvetési kiadások levágását. Rogoff szerint a bedőlő jelöltek: Románia, Ukrajna és Magyarország, mely országok közül lehetetlen megjósolni, hogy melyik hanyatlása következik be.
Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász a minap azt írta, hogy az EU saját szabályozása miatt kerül újra recesszióba. Azzal, hogy az európai kormányok viszsafogják a költéseiket a deficit csökkentése érdekében, „W” alakú recesszióba hajszolják a kontinenst.
"Őrültség ötletszerűen visszafogni a magas megtérülésű befektetéseket csak azért, hogy a deficit jobbnak tűnjön" – fogalmazott a Nobel-díjas közgazdász. Felhívta a figyelmet arra: Európa az EU által meghatározott 3 százalékos hiánycélra koncentrál, a mesterségesen felállított irányszám nem a valóságban gyökerezik, és ennek betartása újabb válsághullámba tereli Európát - tudósít a Bloomberg.
A Business Spectator elemzésében emlékeztet arra, hogy a jelenleg tapasztalt erős forintgyengülés rendkívül nehéz helyzetbe hozza a devizahiteleseket, és egyúttal jelentősen emeli az állam finanszírozási költségeit is. További gyengülés minden bizonnyal növeli a bedőlt hitelek számát.
A német gazdaságban visszaeséssel számolnak a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest. A gyorsulás mértéke 0,9 százalék lehet a második negyedéves 2,2 százalék után. Az elemzők a gazdaság növekedésének lassulását abban látják, hogy az Egyesült Államok és Kína növekedése lassabb lesz.
Az Egyesült Államokban már bekövetkezett a lassulás a második negyedévben. A gazdaság az előzetes várakozásokkal ellentétben, 2,4 százalék helyett 1,6 százalékkal növekedett. Magyarországon stagnált a gazdaság a második negyedévben a megelőző három hónaphoz viszonyítva.
Most az Egyesült Királyságban félnek attól , hogy a megszorítások hatására újabb recesszióba kerül a gazdaság. A költségvetési hiány levágása növelheti a dupla-aljú kockázatát – vélekedett David Kern, a Brit Kereskedelmi Kamara vezető közgazdásza. A lassulás 2011 elejétől következhet be.
Egyre több jel mutat arra, hogy elhúzódó kilábalásra, lassú növekedésre kell felkészülni az EU-ban, és visszaesés sem elképzelhetetlen. A magyar költségvetési pálya igen feszített, az államadósság magas, mely nem engedi meg, hogy lazítsunk a szigorú fiskális politikán. A Költségvetési Tanács 3 százalék körüli növekedésre számít jövőre, de ha W-alakú válsággal riogatóknak lesz igazuk (melynek esélye egyes vélekedések szerint 30-40%), illetve az európai megszorítások kifejtik növekedés gátló hatásukat, akkor elszállhat a magyar makro-pálya, a költségvetési hiány.
Gaál Csaba véleményét itt olvashatja el:
