Szakmai alapokon nyugvó, higgadt döntésként jellemezte a budapesti távhőárak befagyasztását György István, akit a Fidesz az egyik főpolgármester-helyettesi posztra jelöl.
Mint ismert, a szocialista és a fideszes képviselők – a Városházán egyébként teljesen szokatlan módon – szinte szó szerint egybevágó előterjesztéseket nyújtottak be, majd vita nélkül megszavazták az azokban foglalt javaslatot a maximált hatósági árnál alacsonyabb lakossági hődíjról. Hivatkozási alapként a kormányzat júniusban meghirdetett közüzemidíj-moratóriuma szolgált.
„Halovány ez a magyarázat, színtiszta populizmusról van szó” – értékelte a szerinte csak időlegesen városboldogító kampánydöntést a HVG-nek a közgyűlésen egyedüliként nemmel szavazó Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes.
A többség álláspontja azért meglepő, mert néhány nappal korábban a városüzemeltetési bizottság ülésén senki sem ellenkezett, amikor a Főtáv Zrt. közölte: az energiaköltségek növekedése miatt szeptember 1-jétől 10,5 százalékkal megemeli a távhőszolgáltatás díját. Vagyis egy átlagos méretű lakás éves fűtésköltsége 215 ezerről 237 ezer forintra nőne.
Csakhogy Fellegi Tamás nemzetfejlesztési miniszter a HVG információi szerint megkérte az árhatósági jogkörrel felruházott önkormányzatokat és az érintett közműcégeket, hogy az energiaárak újraszabályozásáig ne emeljék a lakossági távhő díját. A jelek szerint azonban Fellegi akciója elakadt, a bizonytalanság azonban kiválóan alkalmas arra, hogy az önkormányzati választások előtt esedékes korrekciót is elhalaszthassa a kormány.
Bár most sikerült valahogy elodázni a távhődíjak emelését, januárban ez aligha ismételhető meg. A távhővel együtt villamos energiát is előállító futőművek ugyanis ez év végétől nem kapnak állami támogatást, azaz az általuk termelt áramot a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. nem veszi át garantált áron az úgynevezett kötelező átvételes tarifarendszerben. Így a villamos energiát kénytelenek lesznek a szabadpiacon eladni – jóval olcsóbban.
