Új keretek a közgazdaságtanban
Bár a kormányok igyekeztek gyors választ adni a gazdasági válságra, mégis egyre inkább annak elhúzódására számítanak a szakemberek. Az egyensúly megbomlásának okai sem egyértelműek, ugyanis a korábbi gazdasági modellek, elméletek alapján mindennek nem lett volna szabad bekövetkeznie. Egyelőre viszont csak az látszik, hogy a korábbi feltevések megbuktak, az nem egyértelmű, hogy milyen irányba mozdul a közgazdaságtan. Új iránymutatás híján óriási a bizonytalanság a gazdaságpolitikai lépések körül. Míg egyesek megszorításokat sürgetnek, addig mások további költekezésre buzdítanák a kormányokat.
Mindezek a problémák felvetődtek a hétfőtől szerdáig a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott nemzetközi konferencián, amelyen a különböző tudományos nézetek találkozhattak egymással. Húzónévnek a korábbi modellek egyik nagy kritikusának számító Nobel-díjas Joseph Stiglitzet hívták meg a rendezvényre, aki előadást és sajtótájékoztatót is tartott. A közgazdász szerint az elméleti előfeltevések voltak hibásak, amelyek a piaci buborékokról azt tartották, hogy csak akkor azonosíthatók, ha már kidurrantak. A valóságban a kapitalizmus elválaszthatatlan volt mindig is a válságoktól, de lényeges, hogy ezeket jobban előre jelezzék, így a kormányok tompítani tudják a hatásukat.
Ha új modellel nem is, gazdaságpolitikai recepttel azért szolgált a híres szakember: hibásnak tartja a költségvetési megszorításokat, inkább a beruházásokra összpontosítana. Ezt a korábbi recessziók tapasztalataival támasztotta alá. Az, hogy újabb válsághullám jön-e, mellékesnek tartja Stiglitz, a lényeg szerinte, hogy elég erős lesz-e a növekedés, hogy a munkanélküliséget is lecsökkentse. A megszorítások azonban ezt nem kezelik, csak a hozamok mérséklésére alkalmasak. Mivel azonban a pénzügyi szféra erőteljesebb lobbival rendelkezik, mint a munkavállalók, ezért mégis ez az irány lehet a meghatározó – figyelmeztetett.
Magyarország helyzetét a többi kisebb országhoz hasonlóan nehéznek tartja a professzor, ám míg Görögország keze az euró miatt meg van kötve, nálunk könnyebbséget lát az önálló valuta révén. Ez ugyanis megkönnyíti az alkalmazkodást, ezzel a leértékelődésre célzott a szakértő. Hazánk egyébként a válság során éppen a rosszabbik receptet követte ez alapján, vagyis jelentős költségvetési megszorításokat hajtott végre, más választásunk azonban nem igazán volt, mivel a beszűkült nemzetközi forrásokból nem tudtuk volna másként finanszírozni magunkat. A nagyobb gazdaságok persze más helyzetben vannak, egyelőre kevesen kérdőjelezik meg a fizetőképességüket.
Az állam csak akkor avatkozik be a piacok működésébe, amikor már nyilvánvaló a baj, ez azonban sokszor későn érkezik. A fő irányvonal most az, hogy a piacokat eleve biztonságosabb üzemmódra kapcsolják át. Eddig a pénzügyi rendszer magasabb kockázatvállalásra ösztönzött azzal, hogy bizonyos externáliák, azaz harmadik félnél jelentkező költségelemek nem jelentek meg a gazdasági szereplők számára. Ennek klasszikus esete volt a „túl nagy, hogy elbukjon” jelenség, amellyel a kockázatvállalás költségeit az adófizetőkre hárították a pénzintézetek. A kialakult, származtatott eszközökön alapuló pénzügyi rendszer pedig egyre érzékenyebbé vált a válságokra.
A konferencia résztvevői érzik, hogy a közgazdaságtanban elkerülhetetlen a paradigmaváltás, ám az új irány még nem körvonalazódik. A magyar közgazdászok sajnos többnyire a partvonalról figyelik az eseményeket, a hazai, de az európai egyetemek sem igazán tudnak versenyezni az amerikai társaikkal. Ráadásul az sem biztos, hogy utóbbiak meg tudják őrizni hegemóniájukat a feltörekvő ázsiai szakemberekkel szemben.
Vélemény
Joseph StiglitzA Columbia Egyetem professzora, az INET-et vezető bizottság tagja
Nem hatékonyak, nem stabilak a piacok
Jobban fel kell tárni az eddig uralkodó közgazdasági elméletek hiányosságait, mivel az így létrehozott modellek fontosak a gazdaságirányítók számára – szögezte le Joseph Stiglitz. Kritikus ponthoz ért a Nobel-díjas professzor szerint a közgazdaságtan, a társadalmi nyitottság az utóbbi 20-25 évben már lehetővé teszi az intenzívebb párbeszédet a különböző elméleteket vallók közt. Természetesen a globális pénzügyi válság is felgyorsította mindezt, hiszen világossá vált, hogy a piacok se nem hatékonyak, se nem stabilak, mint ahogyan azt korábban feltételezték. Hozzátette: az a meglepő mindezek fényében, hogy Alan Greenspan korábbi Fed-elnök meglepődött a modellek hiányosságán.
A válság során kialakult magas munkanélküliség – amelyet a valóságban 50 százalék közelébe tesz Stiglitz az USA-ban, Európában pedig még magasabbra – arra is rámutat, hogy a munkaerő-piaci modellek sem működtek. A rugalmasnak számító amerikai rendszerben ugyanúgy ki tudott alakulni állástalanság, amelyet korábban a bérek merevségére vezettek vissza. Az igények és az erőforrások sokszor nem találkoznak, egy időben elveszítik például emberek az otthonaikat, miközben eladatlan lakások tömege van a piacon – mutatott rá a szakember egy másik anomáliára. Ezek a jelenségek ráadásul nagy társadalmi feszültségekhez vezettek, amit valahogy kezelni kell. Olyan modell kidolgozását szorgalmazza, amely jobban épít az egyének viselkedésének megismerésére, hogy megfelelő válságmegelőző mechanizmusokat lehessen felépíteni. VG
Giovanni Dosi
A pisai LEM Sant’Anna School tanára
Szervezet a másként gondolkodók összefogására
Nem lehet megelőzni a válságokat, de jobb közgazdasági módszerekkel előre lehetne jelezni azokat, és biztosítani lehetne a gazdaságpolitika számára a beavatkozási lehetőséget – mondta lapunknak Giovanni Dosi, a héten lezajlott rendezvény koordinátora. Jelenleg több ígéretes alternatív elmélet keresi azt a módot, miként lehetne a gazdasági modelleket közelíteni a valósághoz, az ezeket képviselő közgazdászokat próbálja összefogni az INET (Institute for New Economic Thinking – Az Új Közgazdasági Gondolkodás Intézete). Az egyik mostanában teret nyerő módszer a mikroszimuláció, amely az egyéni viselkedési mintákból építi fel a teljes gazdaság modelljét, feltételezve, hogy a gazdasági szereplők előretekintő módon, ám nem feltétlenül egységesen gondolkodnak. Minél jobb egy modell, annál korábban képes felhívni a figyelmet a kialakuló problémákra, és annál inkább segítségére tud lenni a politikai döntéshozóknak az akciótervek elkészítésekor. Az INET a konferenciák mellett kutatói ösztöndíjakat, valamint együttműködést kínál, és egyébként – a CEU-hoz hasonlóan – Soros György magyar származású amerikai üzletember indította útjára egy 50 millió dolláros adománnyal. Az alapító szándéka szerint a nem főáramba tartozó tudósok felkarolása a célja az egy éve működő intézetnek, azt kutatják, hogy mik voltak azok a tényezők, amelyek miatt a közgazdászok nem látták a közeledő válságot. Mindez megingathatja az utóbbi évtizedekben kialakult közgazdasági paradigmákat, az első változásokat máris lehet látni.
David Colander
A vermonti Middlebury College professzora
Diétára kell fogni a gazdaságokat
A közgazdaságtan gyökeres átformálódása már a válság előtt megkezdődött, de az utóbbi évek folyamatai felgyorsították azt – nyilatkozta a Világgazdaságnak David Colander. Meghallották azok hangját is, akik nem a főáramba simuló elméleteket vallottak, és többek között ez a konferenciasorozat is ugyanezt tűzte ki célul. A tudományos közösségi hálózat összehozása katalizálja a változásokat. Sajnálatos, hogy az európai egyetemek többsége csak az amerikai iskolák nyomdokán halad, alig vannak önálló kezdeményezések. Már alig lehet beszélni francia, német vagy magyar közgazdaságtanról, holott ezek markánsan léteztek még pár évtizeddel ezelőtt. A válságokat továbbra is nehéz lesz persze megjósolni, de mindig közelebb kerülünk a valós folyamatokhoz. A közgondolkodás is előre kódolja a recessziós időszakokat, hiszen a lassú, fenntartható ütemű bővülést nem fogadja el a társadalom többsége, mindig gyorsítani akar –fejtette ki a professzor. A globális válsághelyzet még közel sem ért véget, egy szívinfarktuson átesett emberhez hasonló a gazdaság, amely továbbra is túlsúlyos és keveset mozog, noha futóversenyt szeretne nyerni. Diétára kell fogni, azaz a mély strukturális gondokat kell orvosolni legelőször. A zöld- technológiák előretörése sem fogja a világgazdaság egészét talpra állítani, csak néhány exportorientált országot hoz kedvező helyzetbe a folyamat – vélekedik Colander. Németország például profitál a folyamatból, ám végül úgyis áthelyezik a gyártást Kínába, vagyis az egyensúlytalanságok nem enyhültek.
Simonovits András
Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa
A magyarok kikerültek az élvonalból
A szocializmus alatt a magyar közgazdaságtan kiemelkedő volt a keleti blokkon belül, mivel itt volt a legszabadabb az ilyenfajta gondolkodás – mondta el lapunknak a CEU rendezvényén Simonovits András. A rendszerváltás óta azonban a régi tudás elavult, a sikeres fiatalemberek nagy része Nyugatra ment, és csak kevesen tértek vissza. Azok is, akik külföldre mentek, elsősorban a főáramhoz tartozó közgazdászok mellett dolgoznak, kevés az olyan szakember, aki alternatív nézeteket vall, holott korábban ez volt az erősségünk. A Soros György által alapított új intézet ebből a szempontból kivételt képez – vélekedik a közgazdász. A főáramú közgazdasági gondolkodás ugyanis bajban van, az amerikai tudománypolitika által favorizált általános egyensúlyi modellek látványosan megbuktak, pedig a közgazdászok nagy része ezekre szakosodott. Ezek nagy hibája röviden az az egyszerűsítés volt, hogy az átlagos gazdasági szereplő, például átlagfogyasztó viselkedéséből indult ki, ezt vetítette ki a teljes gazdaságra – fejtette ki a magyar tudós. A régi elméletek azonban nehezen cserélődnek le, általában azok képviselőinek kihalásával és friss tudósok érkezésével. A régi köröknek óriási az anyagi és erkölcsi érdekeltsége abban, hogy fennmaradjanak a régi nézetek, ezért már azt is nagy eredményként kell értékelni, ha valaki belátja: tévedett, vagy legalább azt, hogy nem tudja tökéletesen a megoldást. Ilyesmit azonban szinte senki nem vall be, még most sem – ismerteti a magyar viszonyokat a szakember.
A Columbia Egyetem professzora, az INET-et vezető bizottság tagja
Nem hatékonyak, nem stabilak a piacok
Jobban fel kell tárni az eddig uralkodó közgazdasági elméletek hiányosságait, mivel az így létrehozott modellek fontosak a gazdaságirányítók számára – szögezte le Joseph Stiglitz. Kritikus ponthoz ért a Nobel-díjas professzor szerint a közgazdaságtan, a társadalmi nyitottság az utóbbi 20-25 évben már lehetővé teszi az intenzívebb párbeszédet a különböző elméleteket vallók közt. Természetesen a globális pénzügyi válság is felgyorsította mindezt, hiszen világossá vált, hogy a piacok se nem hatékonyak, se nem stabilak, mint ahogyan azt korábban feltételezték. Hozzátette: az a meglepő mindezek fényében, hogy Alan Greenspan korábbi Fed-elnök meglepődött a modellek hiányosságán.
A válság során kialakult magas munkanélküliség – amelyet a valóságban 50 százalék közelébe tesz Stiglitz az USA-ban, Európában pedig még magasabbra – arra is rámutat, hogy a munkaerő-piaci modellek sem működtek. A rugalmasnak számító amerikai rendszerben ugyanúgy ki tudott alakulni állástalanság, amelyet korábban a bérek merevségére vezettek vissza. Az igények és az erőforrások sokszor nem találkoznak, egy időben elveszítik például emberek az otthonaikat, miközben eladatlan lakások tömege van a piacon – mutatott rá a szakember egy másik anomáliára. Ezek a jelenségek ráadásul nagy társadalmi feszültségekhez vezettek, amit valahogy kezelni kell. Olyan modell kidolgozását szorgalmazza, amely jobban épít az egyének viselkedésének megismerésére, hogy megfelelő válságmegelőző mechanizmusokat lehessen felépíteni. VG
Giovanni Dosi
A pisai LEM Sant’Anna School tanára
Szervezet a másként gondolkodók összefogására
Nem lehet megelőzni a válságokat, de jobb közgazdasági módszerekkel előre lehetne jelezni azokat, és biztosítani lehetne a gazdaságpolitika számára a beavatkozási lehetőséget – mondta lapunknak Giovanni Dosi, a héten lezajlott rendezvény koordinátora. Jelenleg több ígéretes alternatív elmélet keresi azt a módot, miként lehetne a gazdasági modelleket közelíteni a valósághoz, az ezeket képviselő közgazdászokat próbálja összefogni az INET (Institute for New Economic Thinking – Az Új Közgazdasági Gondolkodás Intézete). Az egyik mostanában teret nyerő módszer a mikroszimuláció, amely az egyéni viselkedési mintákból építi fel a teljes gazdaság modelljét, feltételezve, hogy a gazdasági szereplők előretekintő módon, ám nem feltétlenül egységesen gondolkodnak. Minél jobb egy modell, annál korábban képes felhívni a figyelmet a kialakuló problémákra, és annál inkább segítségére tud lenni a politikai döntéshozóknak az akciótervek elkészítésekor. Az INET a konferenciák mellett kutatói ösztöndíjakat, valamint együttműködést kínál, és egyébként – a CEU-hoz hasonlóan – Soros György magyar származású amerikai üzletember indította útjára egy 50 millió dolláros adománnyal. Az alapító szándéka szerint a nem főáramba tartozó tudósok felkarolása a célja az egy éve működő intézetnek, azt kutatják, hogy mik voltak azok a tényezők, amelyek miatt a közgazdászok nem látták a közeledő válságot. Mindez megingathatja az utóbbi évtizedekben kialakult közgazdasági paradigmákat, az első változásokat máris lehet látni.
David Colander
A vermonti Middlebury College professzora
Diétára kell fogni a gazdaságokat
A közgazdaságtan gyökeres átformálódása már a válság előtt megkezdődött, de az utóbbi évek folyamatai felgyorsították azt – nyilatkozta a Világgazdaságnak David Colander. Meghallották azok hangját is, akik nem a főáramba simuló elméleteket vallottak, és többek között ez a konferenciasorozat is ugyanezt tűzte ki célul. A tudományos közösségi hálózat összehozása katalizálja a változásokat. Sajnálatos, hogy az európai egyetemek többsége csak az amerikai iskolák nyomdokán halad, alig vannak önálló kezdeményezések. Már alig lehet beszélni francia, német vagy magyar közgazdaságtanról, holott ezek markánsan léteztek még pár évtizeddel ezelőtt. A válságokat továbbra is nehéz lesz persze megjósolni, de mindig közelebb kerülünk a valós folyamatokhoz. A közgondolkodás is előre kódolja a recessziós időszakokat, hiszen a lassú, fenntartható ütemű bővülést nem fogadja el a társadalom többsége, mindig gyorsítani akar –fejtette ki a professzor. A globális válsághelyzet még közel sem ért véget, egy szívinfarktuson átesett emberhez hasonló a gazdaság, amely továbbra is túlsúlyos és keveset mozog, noha futóversenyt szeretne nyerni. Diétára kell fogni, azaz a mély strukturális gondokat kell orvosolni legelőször. A zöld- technológiák előretörése sem fogja a világgazdaság egészét talpra állítani, csak néhány exportorientált országot hoz kedvező helyzetbe a folyamat – vélekedik Colander. Németország például profitál a folyamatból, ám végül úgyis áthelyezik a gyártást Kínába, vagyis az egyensúlytalanságok nem enyhültek.
Simonovits András
Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa
A magyarok kikerültek az élvonalból
A szocializmus alatt a magyar közgazdaságtan kiemelkedő volt a keleti blokkon belül, mivel itt volt a legszabadabb az ilyenfajta gondolkodás – mondta el lapunknak a CEU rendezvényén Simonovits András. A rendszerváltás óta azonban a régi tudás elavult, a sikeres fiatalemberek nagy része Nyugatra ment, és csak kevesen tértek vissza. Azok is, akik külföldre mentek, elsősorban a főáramhoz tartozó közgazdászok mellett dolgoznak, kevés az olyan szakember, aki alternatív nézeteket vall, holott korábban ez volt az erősségünk. A Soros György által alapított új intézet ebből a szempontból kivételt képez – vélekedik a közgazdász. A főáramú közgazdasági gondolkodás ugyanis bajban van, az amerikai tudománypolitika által favorizált általános egyensúlyi modellek látványosan megbuktak, pedig a közgazdászok nagy része ezekre szakosodott. Ezek nagy hibája röviden az az egyszerűsítés volt, hogy az átlagos gazdasági szereplő, például átlagfogyasztó viselkedéséből indult ki, ezt vetítette ki a teljes gazdaságra – fejtette ki a magyar tudós. A régi elméletek azonban nehezen cserélődnek le, általában azok képviselőinek kihalásával és friss tudósok érkezésével. A régi köröknek óriási az anyagi és erkölcsi érdekeltsége abban, hogy fennmaradjanak a régi nézetek, ezért már azt is nagy eredményként kell értékelni, ha valaki belátja: tévedett, vagy legalább azt, hogy nem tudja tökéletesen a megoldást. Ilyesmit azonban szinte senki nem vall be, még most sem – ismerteti a magyar viszonyokat a szakember.
-->
