Stratégiai problémát jelent, hogy a kockázatmentes hozamok olyan mértékben lecsökkentek, hogy a normális kockázatkezelési attitűdök mellett a hozamok olyan alacsonyak, hogy gyakorlatilag nem éri meg ilyen módon befektetni. A szerencse alapvetően befolyásolja egy-egy kimenetelét, és ezt mindig el is mondják az ügyfeleknek – szögezte le Hamecz. A befektető csak abban reménykedhet, hogy helyes eljárást követett és szerencséje is van.
A befektetések terén a legfontosabb szabály, hogy nincs ingyen ebéd, sajnos a szakma eljutott odáig, hogy kijelentsék: csak a gazdagok tudnak pénzt csinálni, és minden döntés legfontosabb kritériuma az időhorizont. Minél hosszabb a befektetési idő, annál nagyobb az esély arra, hogy értelmes portfóliót sikerül kialakítani, minél rövidebb ez az idő, annál valószínűbb, hogy lutri lesz a befektetés eredménye – fogalmazott Hamecz.
Simonyi Tamás, a KPMG Corporate Finance részlegének vezetője szerint a korábbi elképzelés szerint a bajnokok a nagy, univerzális bankok. A Bázel III azonban a korábbi nézet ellentétét vallja: az új rendszer szerint a nagybank nagy gondot jelent, vagyis ma nagybanknak lenni nyűg. Ugyanakkor nem biztos, hogy feldarabolják a túlméretes pénzintézeteket. Elképzelhető, hogy a jövőben a bankokról a hitelezésen kívül leválasztanak minden más tevékenységet. Ezek a leszakított részlegek azután könnyen eladhatóak lesznek. Egy biztos: a pénzügyi szféra üzleti modellje gyökeresen átalakul.
Kisbenedek Péter , a MABISZ elnöke szerint a kihívás szó rendkívül enyhe kifejezés az idei évre vonatkoztatva. Az elnök kifejezte együttérzését az ajkai katasztrófa áldozatokkal, hiszen hihetetlen károk keletkeztek, mind az emberek lelkében, mind az anyagi javakban. Környezetszennyezés is történt, a probléma rendkívül összetett, és Kisbenedek leszögezte a biztosítók konstruktívan, együttműködve áll a katasztrófa kezeléséhez.
Vadász Iván adószakértő szerint arra a kérdésre kéne válaszolni, hogy csökkenti-e az állam a költségvetési kiadásokat vagy inkább adóztatással válaszol-e a helyzetre. Nem könnyű válaszolni erre, ugyanis nagyon keveset tudunk a témáról, Magyarországon az adózással kapcsolatban nem áll rendelkezésre empirikus kutatás.
