Krisztalina Georgieva ugyanakkor leszögezte, hogy az Európai Szolidaritási Alap segítségére nem számíthatunk, mivel a dunántúli szerencsétlenség nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek a támogatás igénybe vételéhez szükségesek.
A látogatás célja, hogy megvizsgálják a katasztrófa kialakulásának körülményeit, a lehetséges hatásait és azt, hogy a magyar hatóságok milyen módon reagálnak a történtekre – szögezte le Georgieva Pintér Sándor belügyminiszterrel közösen adott sajtótájékoztatóján. Az Európai Bizottság együtt érez a katasztrófa áldozataival, és nagyra tartja annak a közel négyezer embernek a munkáját, akik az elhárításban és kármentésben részt vesznek. Magyarország megfelelően kezelte a fejleményeket, és a hatóságok munkájának köszönhetően stabilizálódni látszik a helyzet – emelte ki a biztos.
Természeti katasztrófák esetén az Európai Szolidaritási Alap az az eszköz, amely gyorssegélyt nyújthat egy tagállamnak. Mivel azonban a vörösiszap-katasztrófa nem természeti, hanem ipari eredetű, és volumene várhatóan nem éri el a 0,6 százalékát, az alap segítsége ebben az esetben nem vehető igénybe – tette egyértelművé a helyzetet Georgieva. A polgári védelem részéről ugyanakkor gépek, vegyi anyagok és szakértők formájában érkezhet segítség az uniótól.
A biztos szerint azonban szóba jöhet a strukturális alapokon belüli átcsoportosítás, főleg a környezeti és a vidékfejlesztési pénzek terén. Ez főleg azért lehetséges, mert általában maradni szokott felhasználatlan forrás.
A jelenlegi megkülönböztetésről természeti és ipari katasztrófa között ugyanakkor megindulhat a vita az EU-n belül, és elképzelhető a szabályok megváltoztatása. Ez a mostani katasztrófa több generációra is kihathat, ennek felmérése és kezelése pedig az illetékes biztos, illetve a magyar kormány feladata – hangsúlyozta Georgieva. Azt is hozzátette, hogy az uniós válságkezelés kiemelkedően fontos feladata a megelőzés erősítése, ugyanakkor a már bekövetkezett katasztrófa hatásainak kezelése is alapvető.
