Csendben hajt végre reformokat az Orbán-kormány
Kétségtelen, hogy a 2011. évi költségvetés gyakorlatilag a válságadókon és a magánnyugdíj-befizetések átirányításán alapul. A kormány mintegy 350 milliárd forintot vár el a válságadóktól és 530 milliárd forintot tervez a magánnyugdíj-pénztárból átlépők áthozott portfóliójából. Ez összesen majdnem 900 milliárd forint, amely nélkül a jövő évi költségvetés nem működne, mondta el Palócz Éva.
Palócz véleménye szerint nem a jövő évi költségvetés az aggasztó sokkal inkább, hogy mi lesz, amikor már nem lesz sem válságadó, és a magánnyugdíj-pénztári átlépők pénze sem növeli az államháztartás bevételeit. Eközben a kormány további adócsökkentést tervez, a kvázi szuperbruttóról a bruttó bérek adóztatására való áttéréssel.
A nemzetgazdasági miniszter azt várja, hogy 2013-ig 400 ezer új munkahely létesül, és az ebből származó befizetések pótolják majd a kieső egyszeri bevételeket, mondta el Palócz a HVG-nek. Az irány jó, mert a foglalkoztatást csak a részmunkaidősök arányának a növelésével lehet elérni, és e téren, a kormány helyen lépett.
Ma azonban senki nem tudja megmondani, hogy a várhatóan felgyorsuló gazdasági növekedés és a részmunkaidősök preferálása mennyi új munkahelyet tud teremteni. Nagyon úgy tűnik, hogy ez önmagában nem fogja tudni megoldani a 2013 utáni költségvetési helyzetet. Ennek ugyanis párosulnia kell a kiadások további csökkentésével. A kulcskérdés tehát az, hogy a kormány eredményes lesz-e az állami kiadások csökkentését illetően, jegyezte meg az intézet vezető.
Meggyőződésem, hogy a magyar gazdaság közép- és hosszú távon csak akkor tud tartósan tisztességes növekedést elérni, ha az államháztartási kiadások legalábbis visszatérnek a 2000-es évek eleji 46 százalék körüli, sőt, akár annál valamivel alacsonyabb GDP-arányos szintre (jövőre a GDP 48,69 százalékos kiadási oldalt terveznek a költségvetésben, idén ez az érték 50,46 százalék).
Az előző kormány folyamatosan reformokról beszélt, miközben ezeknek csak a töredékét tudta megvalósítani. A Fidesz-kormány határozottan tartózkodik a reformok említésétől, de azért szép csendben csökkenti az állami kiadásokat a GDP arányában, azaz „reformértékű” lépéseket tesz, mondta el Palócz Éva.
Kétségtelen, fenn kell tartani azokat a feltételeket, amelyek ide vonzzák a külföldi tulajdonú vállalatokat. Ugyanakkor osztom azok álláspontját, akik szerint nem lehet eredményes a kizárólag a külföldi cégek jelenlétére alapozó gazdaságpolitika. A gazdaság erősen duális jellegét fel kell oldani. Nem lehet cél, hogy a hazai kis- és középvállalati szektorban nyakló nélkül öntsük a pénzt, ám az is igaz, hogy sok olyan jobb sorsra érdemes hazai vállalat van, amely eddig megfelelő támogatás hiányában nem tudott érvényesülni, mondta el az intézet igazgató a HVG-nek.
