Csökkent a sérülékenységünk

A harmadik negyedévben a háztartások finanszírozási többlete a GDP 3,2 százalékát tette ki, ez szezonálisan kiigazítva 4 százaléknak felelt meg – derült ki a Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számláiból. Ez az arány a második negyedévinek a felét sem éri el, ugyanakkor az előző időszakban mért 3 százalékos szintnél magasabb. Úgy viszont már kedvezőnek számít, hogy a pénzügyi válságot megelőzően az egy százalékot is alig érte el a háztartások megtakarítási pozíciója. A mostani még mindig elmarad a fejlettebb országokban tapasztalható hányadtól, ám így is előrelépésnek számít a külső sérülékenység csökkentése szempontjából.

A lakosság azonban nem önszántából növelte megtakarításait, hanem a hitelfelvétel üteme esett vissza drasztikusan, főként kényszerű okokból. Volt némi átrendeződés a megtakarítási formák között, az értékpapírok és a befektetési jegyek népszerűbbé váltak a banki betétekkel szemben. A hiteleknél a forintalapúak nyertek teret a devizaalapúakkal szemben.Az állam finanszírozási igénye viszont az előző negyedévek 5 százalék feletti szintjéről 4,6 százalékra mérséklődött, vagyis majdnem teljesen fedezték a megtakarítások. Külföldi befektetők részéről így csak mérsékelt forrásbevonás vált szükségessé, ha pedig a négy negyedéves gördülő adatot nézzük, akkor éppen egyensúlyban volt a két szektor. A bruttó államadósság is mérséklődött, 81,4 százalékát tette ki a GDP-nek, azaz 2,3 százalékponttal kedvezőbb lett a második negyedév végén mértnél. Ez azonban egyelőre nemzetközi összevetésben igen magas, noha szinte valamennyi uniós tagországban növekvő tendencia bontakozik ki a nagy költségvetési deficitek nyomán. Itthon a forint erősödése is hozzásegített az adósságmutató javulásához, emellett pedig már nem csökken tovább a GDP, ami a válság során szintén növelte a mutatót.