Javul az orosz piacra jutás
A nyitott kérdések egy köre az importvámokat érinti. Magyarország – és az EU egésze – számára e téren a fő gondot az jelenti, hogy Moszkva a válság kitörése óta folyamatosan emeli a vámokat a magyar exportőrök számára fontos termékekre. Ilyenek a személygépkocsik és alkatrészei, a mezőgazdasági gépek és alkatrészeik, vagy éppen a mezőgazdasági termékek – említett példákat Major. A helyzetet ráadásul bonyolítja, hogy ezek az emelt importvámok kerültek be az orosz–kazah–fehérorosz vámuniós szerződésbe, ez még növeli is az érintett piacok nagyságát. Érdekünk tehát egy kötelezettségvállalás kicsikarása arra, hogy visszatérnek a válság előtti vámszintre e termékek esetében.
A mezőgazdasággal kapcsolatban két kérdéskör nyitott még – mondta el. Az egyik a húsimport feltételrendszere. Moszkva gesztusként kedvezményes húskvótákat nyitott az EU-tagországok számára, amit erőteljesen bírálnak harmadik országok, WTO-konform megoldást követelve. Más szóval azt, hogy ők is részesedhessenek a kvótából. Miután Magyarország orosz húsexportja jelentős tétel, érdekünk megtartani a bilaterális alapú kvótát. Az EU ez irányú tárgyalásokat folytat.
A belső mezőgazdasági szubvenció alakulása is lényeges a magyar exportőröknek. Mert ugyan óriási a termőterületük, mégis jelentős importra szorulnak, amelyet szeretnének viszszaszorítani s önellátóvá válni. Van egy olyan elképzelés, hogy kapnának egy hétmilliárd dolláros keretet a mezőgazdasági termelés támogatására, amelyet pár év alatt a felére kellene csökkenteniük.
A nyersanyagokra és az energiahordozókra alkalmazott orosz exportvámok kérdése a következő jelentős tényező, e téren még meg kell születnie a végleges alkunak – mondta a nagykövet. Az oroszok ugyanis 30-50 százalékos vámot alkalmaznak egyes termékekre (például hulladék acélra vagy nem vastartalmú hulladékokra). De az is probléma – említ egy másik e körbe tartozó nyitott kérdést –, hogy Moszkva 2007 óta folyamatosan emeli a nyersfa exportvámját.
S persze ott van az olaj- és gázkereskedelemben alkalmazott kettős ár gyakorlata – emlékeztetett Major, hozzátéve: a hazai orosz termelők a világpiaci árnál jóval olcsóbban kapják meg az energiahordozókat, ez az összes intenzív szektorban (acél-, vegyipar, műtrágyagyártás) jelentős versenyelőnybe hozza őket az importőrökkel szemben. Emellett a nikkelre és a rézre is bevezettek exportvámokat – az uniós nikkelimport fele pedig onnan származik. A kétféle tarifa egyébként a vasúti szállításban is jelen van. Igaz, ez a magyarokat kevésbé érinti.
Ugyanakkor a magyar vállalkozásoknak nagy problémákat okoznak azok az állat- és növény-egészségügyi intézkedések, amelyekkel az orosz termelést igyekeznek segíteni, versenyképesebbé tenni az importőrökkel szemben. Moszkva ad hoc alapon vezet be újabb korlátozásokat, tiltásokat, s mára átláthatatlanná vált a helyzet – mutatott rá Major. A követelés, hogy Oroszország is vegye át a nemzetközi szabályokat, ajánlásokat és kötelezettséget.
A szellemi tulajdon védelmének szigorítása, betartatása magyar szempontból elsősorban a gyógyszeripar – az orosz piacon hagyományos jelen lévő Richter és Egis – védelme miatt fontos.
Kilátások. A tárgyalások folyamatosak, több csatornán keresztül is ütemesen haladnak. Egyrészt készül – s remények szerint az év végéig véglegesítik is – egy mintegy kétezer oldalnyi jogi anyag, amely a tulajdonképpeni csatlakozási jegyzőkönyv, s rögzíti a jogi következményekkel is járó vállalásokat. Ezt gyorsított módszerrel készítik elő: orosz, amerikai, uniós delegáltak tárgyalnak róla. Ezzel párhuzamosan folynak a bi-, a pluri- és a multilaterális tárgyalások a még nyitott pontokról, kvótákról, vámokról, kivételekről, egyebekről. Ezeket valamikor a jövő év elején lehet lezárni.
Kétoldalú alku
Magyarország már évekkel ezelőtt, még az uniós csatlakozásunk előtt véglegesítette kétoldalú alapon a csatlakozási megállapodást Oroszországgal. Moszkva gáláns volt, főként mezőgazdasági téren. Hazánk uniós csatlakozását követően a kapott engedmények bekerültek a közös „uniós kalapba” (ahogy a más tagországok által kialkudottak is), s ezen keresztül élvezhetjük mi is a gyümölcseit. 2006 óta az EU tárgyal már Magyarország nevében is a továbbiakról.
