Összesen tehát közel 890 milliárd forinttal javítják az államháztartás egyenlegét a visszalépők az előzetes számítások szerint, ez szinte teljes egészében a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz kerül. Ezalól egy 78 milliárd forintos tétel a kivétel, ez ugyanis a központi költségvetés bevételének számít, ám valójában itt is nyugdíjjellegű kifizetések forrásáról van szó: többek között a különböző mezőgazdasági és ipari, például a bányászjáradékok finanszírozásáról. A „lényeg” tulajdonképpen nem is az, hogy a központi költségvetésnél is mutatkozhat néhány tízmilliárd forintos javulás a visszalépéseknek hála, hanem az, hogy a járulékok visszaterelésével és a tagok visszatérésével ténylegesen egyensúlyba kerül a nyugdíjkassza.
Az állam ugyanis évek óta – tulajdonképpen a magánkasszákat életre hívó 98-as nyugdíjreform óta – egyre nagyobb összegekkel járul hozzá a tb-kassza költségvetéséhez. Ez az összeg az idén – a költségvetési előirányzat szerint – már 1206,8 milliárd forintot takar, ebből 907,6 milliárd forintot a büdzsé az első kilenc hónapban már át is utalt a nyugdíjalapnak. Tévedés lenne azt hinni, hogy ez a tetemes szám teljes egészében a magánkasszák „rovására” írható, az ugyanis, hogy a tb-járulékból 8 százalék október 31-ig a pénztárakhoz került, „csupán” 350-360 milliárd forintos kiesést okozott. A fennmaradó hiány a járulékok változásának és a tb-kassza eredendő deficitjének köszönhető. Éppen ez a helyzet szűnik meg a tervek szerint 2011-ben, amikor is a bevételek – egy alig 415 milliós, a büdzséből származó, elszámolásból eredő tételt leszámítva – teljesen fedezni fogják a kiadásokat. Az idősek megnyugtatására azonban egy kormányzati háttéranyag is leszögezi: ha a számítottnál kevesebben lépnek vissza a tb-kasszába, a nyugdíjak folyósítására természetesen fennakadás nélkül sor kerül, csak éppen a hiányzó milliárdokat – ahogy eddig is –, az adóbevételekből kell finanszírozni.
Amennyiben viszont a kormányzati számításoknál is többen lépnek vissza az első pillérbe a következő hónapokban, az így szerzett bevétellel a kormány az államadósság mértékét kívánja lefaragni. Elemzők szerint a jelenleg valamivel 80 százalék alatt tartózkodó GDP-arányos államadósság-mutató akár 70 százalék környékére is csökkenhet egy tömeges visszalépési hullám esetén. Időközben kezdenek kiderülni a vagyonkezeléssel kapcsolatos részletek is. A 2011-es költségvetési törvényjavaslat ugyanis egy az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alapot emleget: valójában idekerül a magánkasszákból viszszalépők vagyona, és ez az alap utalja át aztán a megfelelő összegeket a központi költségvetésnek vagy a tb-kasszának.
Míg tehát az idén visszalépett egykori kasszatagok egyenlegjavító hatását a költségvetés az adóssággal kapcsolatos bevételek között számolta el, jövőre mindez külön soron jelenik meg a büdzsében. A kezelését a tervek szerint az Államadósság-kezelő Központra bízzák, az esetleges ingatlanvagyon-elemek pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kerülnek. Ami az értékpapírok eladását illeti: azzal a kormány is tisztában van, hogy a jelenleg még a magánnyugdíjpénztárak kezelésében lévő részvények, kötvények egy hullámban történő értékesítése nemcsak az árakat nyomná le, hanem komoly piaci zavarokat is okozna. Ezért a már említett, hamarosan életre hívandó alap csak fokozatosan teszi pénzzé azt az 530 milliárd forintot, amelyre a büdzsének jövőre szüksége van. Mindez pedig együtt járhat az államadósság csökkenésével is, hiszen a tagok vagyonának egy jelentős része magyar állampapírokban van: ahogy az idén visszalépett pénztári tagok esetében, úgy ezeket az államkötvényeket a jövőben is el lehet számolni.
