Rövid távon nagyon jónak tűnik a közép-kelet európai országon teljesítménye, a kényes pontok felszámolása nélkül azonban közép és hosszú távon sérülékeny a régió gazdasága – mondta egy varsói interjúban Kaspar Richter, a Világbank egyik vezető közgazdásza.
Az Európai Unióhoz 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott államok – Csehország, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária – gazdasága idén 1,8 százalékkal, jövőre várhatóan 3,2 százalékkal bővül. Idén egyedül Lettország és Románia könyvelhet el gazdasági visszaesést, míg a régiót Szlovákia és Lengyelország húzza – állítja a közgazdász.
Az elmúlt hat évben ezeknek az országok komoly gazdasági visszaesést mutattak a csatlakozást követő években, hiszen a válság miatt csökkent a működő tőkebeáramlás, estek az adóbevételek. Néhány ország – köztük a régióban elsőként 2008-ban Magyarország – nemzetközi felvételre szorult. Lengyelországban ugyanakkor - a nagyobb belső kereslet miatt – jobb eredményeket tudtak felmutatni, még ha az exportpiacok szűkültek is.
A lakosság fogyasztása és a hitelezési kedv egyértelműen pang a régióban. A vállalatok nem hajlandók ilyen gazdasági környezetben beruházni - mondja Richter, továbbá hozzáteszi, mindez azért probléma, mert a hitelezés nélkül nincs A régió kormányai mindenütt költségvetések hiányának csökkentésével vannak elfoglalva: a tervek mindenütt az állami szférában történő elbocsátásról, s a bérek befagyasztásáról szól, a növekedéshez azonban ennél több kell – áll a Világbank elemzésében. A legtöbb ország húzza-halasztja a reformokat, és nem megfelelő a költségvetési konszolidáció sem.
A régióban a jövőben a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy fő exportpiaca – Nyugat-Európa – is komoly gazdasági gondokkal küzd. Vélhetően Írország – Görögországhoz hasonlóan – nemzetközi segélyt fog lehívni, amely jelentős költségcsökkentést vetít előre. Az unió legfejlettebb államainak gazdasági fellendülése pedig ezen országokon áll vagy bukik.
