Drágul az élet Budapesten - Meredeken emelkednek a közműdíjak

Az infláció feletti mértékben emelkednek meg az új évben a budapesti közműdíjak – döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés. A legnagyobb mértékben a csatornadíj növekszik, 19,5 százalékkal. Ez a drágulás a csepeli szennyvíztisztító költségeivel magyarázható. Szükséges azonban az is a díj tarthatóságához, hogy a kormány változtassa meg a szennyvízbírságról szóló rendeletet, és a főváros szennyvíz-elvezetési programjának befejezéséig, 2013 végéig meghoszszabbítsák a türelmi időt. Akkor ugyanis a fővárosnak csak 3 százalékos szennyvízbírságot kellene fizetnie 100 százalék helyett.

Az ivóvíz díjában kettéválasztják a fogyasztói kört, más arányú drágulás vár a lakossági és a nem lakossági fogyasztókra. A kedvezményezett egyértelműen az előbbi kör, az ő vízdíjuk 2,7, a nem lakossági fogyasztóké viszont 6,4 százalékkal nő. Szintén az inflációs várakozásokat meghaladó mértékben, 5,27 százalékkal emelkedik a szemétszállítás díja, ez a drágulás azonban annak is betudható, hogy 2010-ben nem növelték, vagyis egy lépésben kellett beépíteni két év áremelkedéseit. Ugyanez a probléma lépett fel a kéményseprő-ipari díjaknál, ám itt kisebb, 3,8 százalékos emelés történt csak. Drasztikusan megnő viszont a temetések és más kegyeleti közszolgáltatások díja is, ezen a téren átlagosan 9,6 százalékos drágulás jön.

Némi ellentételezésként a leginkább rászorulók kevéssel több önkormányzati támogatást kaphatnak. A fővárosi lakásrezsi-támogatást, amelyet 2010-ben mintegy 30 ezer budapesti háztartás vesz igénybe, ötezer forinttal emelték meg, ennyivel több jár a legszegényebbeknek a távhő-, a víz-, a csatornadíj, illetve a szemétdíj kompenzációjára. Az indoklás szerint erre azért is szükség van, mert segítségnek számítana, ha a kormány tovább csökkenti az energiaár-támogatást.

Közgyűlési rohammunka

Az év végére jellemző tempóban, 136 napirendi pontot tárgyalt meg szerdán a Fővárosi Közgyűlés. Átvezették a budapesti költségvetésbe azt a 3,2 milliárd forintot, amelyet a központi büdzséből kapott a város pótelőirányzatként novemberben. Összehangolták a város költségvetését az országossal – erre azért volt szükség, hogy január elsejétől addig, amíg el nem fogadják a fővárosi büdzsét, fennakadások nélkül haladhasson a napi ügyvitel, a gyakorlatban azonban komoly változást nem jelent az eddig tervezettekhez képest. Módosította a közgyűlés a helyi iparűzési adó szabályait is. A továbbiakban ezt nem kell fizetnie annak, akinek az adóalapja nem éri el a 700 ezer forintot. Az ideiglenes jelleggel végzett munka adója naponta ötezer forintra változik.
Tovább centralizálódik a városirányítás. A különböző önkormányzati tulajdonú cégek vezetőinek kinevezési jogát már korábban a főpolgármester hatáskörébe utalták, a fővárosi vagyonrendelet módosításával pedig a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. és a Budapesti Nagybani Piac Zrt. személyi kérdései is Tarlós István kezébe kerültek.
A közlekedésügyekben egy jelentősebb módosítás történt: a Szent István körutat áthelyezték a 7,5 tonnás behajtási övezetbe (eddig a 3,5 tonnánál nehezebb járművek nem közlekedhettek rajta), vagyis a Margit híd felújításával a Nagykörút mentén a budai és a pesti oldalt is átfogó egységes, 7,5 tonnánál korlátozott forgalmi zóna alakul ki.
Új főjegyzőt is választott a közgyűlés, miután a posztot 1992 óta betöltő Tiba Zsolt október végén lemondott. Utódja Sárádi Kálmánné lett, akinek a munkáját Tarlós közelről ismerheti, hiszen előző munkahelye 19 éven át az óbudai önkormányzat volt, s 1997-ben épp a mostani főpolgármester nevezte ki a III. kerület főjegyzőjének. SzI