Oszkó: Ijesztően kockázatos az ország finanszírozása
Nem a kapzsi bankárok okozták a válságot, hanem minden gazdasági szereplő felelőtlen viselkedése – mutatott rá Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter. Látványos átrendeződést okozott a krízis, főleg azokat sújtotta, akik az eladósodásra épülő növekedési modellt követték. Ez például Kínára nem volt jellemző. Attól válnak befolyásosabbá az országok, hogyha magasabbak a belső megtakarításai – indította a jelenleg kockázatitőke-kezeléssel foglalkozó szakember az előadását.
Nem csak a kis állam lehet hatékony, de a régiós országokban az a tapasztalat, hogy az állam méretének csökkentésével tudtak racionalizálni. A foglalkoztatás növekedését sem mindegy, hogy milyen eszközökkel igyekszik elérni az állam. A kormányváltás után belekényszerítették a kormányt a szigorú költségvetési gazdálkodásra. Sokkal nagyobb mértékben vesz azonban igénybe bevételnövelő, és megtakarításokat felélő eszközöket. Szerkezeti átalakítások egyelőre nem voltak, tehát nem a megtakarítások növelését követi, hanem átmeneti megoldásokkal tartja a költségvetési hiány formális célját.
Hosszabb távra ijesztően kockázatosnak látják a befektetők az ország finanszírozását. Az a kommunikáció, amely a problémákat hangsúlyozta, öngerjesztő módon rontotta a megítélésünket – vélekedik Oszkó. A kamatterheket növelő gazdaságpolitika összességében nem növekedésösztönző. Az adórendszer átalakítását a kiadási oldallal együtt kellett volna megkezdeni. A magánnyugdíjpénztári pénz hiányozni fog a tőkepiacról is, ez egyes kockázatitőke-kezelőknél máris gondot okoz. Abban sem hisz Oszkó, hogy az öngondoskodást sikerül úgy ösztönözni, hogy közben felszámolják a magánkasszákat.
Simor András a konferencián azt mondta: ha a teljes magán-nyugdíjpénztrái vagyont az államadósság csökkentésére fordítanák az 150 milliárdos megtakarítást jelenthetne a kamatkiadásokban, az elmúlt hónapokban azonban az állampapírok hozama 150-200 bázisponttal emelkedett, amely plusz 300-400 milliárdos kamatterhet jelent.
Oszkó Péter a magas kockázati felárak miatt hibáztatta a választások alatti, az államadósság mértékét dramatizáló kommunikációt is.
