Felfokozott várakozás előzi meg a pályázók körében az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) támogatási konstrukcióinak január közepére ígért meghirdetését. Ugyanakkor előzetesen már sok mindent elárulnak a forráslehetőségekről az egyes operatív programok 2011–13-as akciótervei, amelyek egyeztetése szerdán fejeződik be.
A Világgazdaság értesülése szerint 60–100 pályázati kiírást tesz közzé a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az év első hónapjaiban, s összesen mintegy 200 felhívást tippelnek 2011-re a jól értesültek. Az akciótervekből látszik, hogy a kiírók szélesebb kört céloznak meg, mint eddig, nő a célcsoportok száma, több a támogatható tevékenység, előtérbe kerülnek a kkv-szektor szempontjai, érdekei, nagy hangsúlyt kap a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás növelése, az ÚSZT célkitűzéseivel összhangban.
Az NFÜ honlapján megjelenő hozzászólások alapján legnagyobb az érdeklődés a Társadalmi megújulás (TÁMOP) és a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP), a régiósak közül pedig a Dél-alföldi operatív program (DAOP) akciótervei iránt. A TÁMOP csúcstartó a várhatóan mintegy 60 meghirdetendő támogatási konstrukcióval is. E téren a régiók közül Észak-Magyarország viszi el a pálmát a kilátásba helyezett csaknem húsz pályázati lehetőséggel.
Az irány jó, ám az ördög a részletekben rejlik, a konkrét pályázati kiírásokból derül ki minden – nyilatkozta lapunknak az akciótervekről Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke. A több mint 40 szakmai kis- és középvállalkozást tömörítő szervezet 73 pontos javaslatot tett a hazai pályázati rendszer reformjával és az ÚSZT-vel kapcsolatban, s ezekről érdemi konzultációt folytatott a gazdasági tárca illetékeseivel.
Kifejezetten dicsérte a GOP akciótervéből fakadó lehetőségeket Várdai Enikő, az Árindex cégcsoport szakmai igazgatója. Szerinte egy biztos: 2011 a tudatos pályázók éve lesz. Új célok és megőrzendő értékek egyaránt jelen vannak a GOP akciótervében. Ezek közé tartozik a vállalkozások technológiai, telephely-, informatikai fejlesztésének és piacra lépésének az elősegítése, a kutatás-fejlesztés és az innováció. Üdvözölte, hogy célkitűzésként jelenik meg az akciótervekben az egészségipar, a foglalkoztatás, az otthonteremtés és a tranzitgazdaság támogatása is. Ugyanakkor úgy véli, nagy kihívás várja 2011-ben a hazai pályázati rendszert az eljárásrendi és háttérintézményi stratégiaváltással.
Az Új Széchenyi-terv prioritásai megjelentek az akciótervekben, amelyeknek egyik fő eleme a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor korábbihoz képest nagyobb súlyú támogatása – állapította meg Horváth Tamás, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet szakmai igazgatója. Láthatólag átcsoportosítottak forrásokat a kkv-k körében népszerű pályázati területekre (technológiai fejlesztés, képzés, kutatás-fejlesztés), s újdonságként jelenik meg a közvetlen munkahelyteremtés, amelyre korábban csak hazai forrás állt rendelkezésre. További pozitívumként említette meg, hogy a hétéves európai uniós ciklus utolsó három évére a kkv-k minden évben számíthatnak forrásra, nem csak 2011-ben. Ugyanakkor a regionális operatív programokkal kapcsolatban megjegyezte: úgy néz ki, nagyrészt elfogynak a források 2011-ben, főleg az önkormányzatoknak jut kevesebb pénz.
„A foglalkoztatás, a piaci részvétel és a technológiai megújulás támogatása, valamint a gyors, bürokráciamentes ügyintézés rendkívül fontos tagjaink számára és a magyar gazdaság fellendülése szempontjából is” – mondta Szűcs György, a jelenleg 60 ezer mikro-, kis- és középvállalkozást tömörítő Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke. Tagjaik örülnek az Új Széchenyi-terv indulásának, és bíznak abban, hogy az új rendszer tartani tudja a pályázati eljárásoknál a 30, a támogatások folyósításánál pedig a 60 napos miniszteri ígéretet.
