Marek Belka, a HVG csütörtöki számában megjelent interjújában kifejtette, egyelőre a lengyel tárgyalófél sem tudja megmondani miről született megállapodás Brüsszelben.
Marek Belka szerint Lengyelországban elég nagynak látszik a hiány, de ha levonják belőle a nyugdíjreform, illetve az uniós alapok társfinanszírozásának költségét jobb számokat kapnak. A jegybankelnök szerint tíz év alatt a 17 százalékának megfelelő összeg gyűlt össze a kötelező magánnyugdíj-pénztárakban, ahova a járulékbefizetések 40 százaléka kerül. Ez a pénz évi csaknem 2 százalékponttal gyarapszik, ami azt jelenti, hogy 2040-250 körül a GDP 90 százalékára rúgó összeg lehet a pénztárakban.
Ezt a növekedést azonban nem lehet összehangolni a maastrichti kritériumokkal, mivel azok nem veszik figyelembe a nyugdíjreform költségeit. Varsónak egyébként az államadósság és a költségvetési hiány kiszámítási módjával van gondja. A jegybankelnök szerint a nyugdíjpénztárak államkötvény-vásárlásait sem ismerik el megfelelően.
Marek Belka, mint mondja, nem adhat tanácsot a magyar kormánynak. A lengyel nyugdíjreformnak több gyenge pontja van: például Lengyelországban nem épült ki megfelelő pénzpiacot, az államkötvényeken kívül nincsenek hosszú távú megtakarítási és hitelinstrumentumok. A nyugdíjreform következtében jelentős hosszú távon befektethető tőke halmozódott fel, amelyet az ország fejlesztésére lehetne fordítani –tette hozzá.
