Az elmúlt hónapokban nem ez az első olyan vészhelyzet, amelynél problémaként merült fel az önkormányzatok mozgástere. A megoldásra váró ügyek teljes mértékben eltérők. Ám minden esetben felvetődött: talán csökkenthették volna a kárt és az áldozatok számát, ha a hatáskörök elosztása jobban szolgálja a hatékonyságot.
A szombat éjszakai tragédia egyik legfőbb oka az volt, hogy az 1600 férőhelyes West-Balkánba – a szervezők tájékoztatása szerint – nagyjából 2500 embert engedtek be.
A szórakozóhelynek nem volt működési engedélye. Azonban egy jogi kiskaput felhasználva ennek hiányában is nyitva tarthatott: ha ugyanis az üzemeltető kérvényezi a nyilvántartásba vételt, akkor már a hatósági vizsgálatok lezárulta előtt tarthatnak ott rendezvényeket. Hassay Zsófia VI. kerületi polgármester elmondta: az önkormányzatnak ebben a helyzetben mérlegelési joga nincs, ki kell adnia az engedélyt. Ezért a terézvárosi helyhatóság élni fog felterjesztési jogával, és a rendelkezés szigorítását kéri. Tegnap ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott a II. és a XI. kerület is.
A tömegpánik előtt a híradásokban leggyakrabban említett vészhelyzetet a belvíz jelentette – ennek kapcsán épp az önkormányzatok túl nagy hatáskörét említették többször is a megfelelő felkészülés hátráltatójaként. Eddig a belvíz elleni védekezés az önkormányzat és a vízi társulatok közös feladata volt; ez utóbbiakat a földtulajdonosok és a helyhatóság közösen tartja fenn. Ez nem segítette elő a hatékonyságot: az egymáshoz közeli települések gyakran nem is próbálkoztak az együttműködéssel, különböző stratégiával és eltérő anyagi, illetve személyi lehetőségekkel végezték a védekezést. A jövő a rendszer egységesítéséé lehet, Illés Zoltán államtitkár terve legalábbis az, hogy a vízügyi igazgatóságok kapják meg az állami forrásokat, s az elosztás mellett ezek a szervezetek feleljenek a szakmai irányításért is, központi kontroll alatt.
Októberben, az ajkai vörösiszap-tragédia után a Vidékfejlesztési Minisztérium komolyabb vitába kezdett a károsult településekkel, melyikük lett volna felelős az átszakadt tározófal ellenőrzéséért. A legutolsó, 2006-os vizsgálatot a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet végezte el. Illés Zoltán mégis azt vetette fel, hogy mivel a tározók Ajka, Devecser és Kolontár területén vannak, a három önkormányzat dolga lett volna vizsgálni, működhetnek-e.
A három teljesen eltérő jellegű vészhelyzet között tehát nemcsak a hatáskörök rossz struktúrája jelenti a közös pontot, hanem az is, hogy a baj megtörténte után indul meg az egymásra mutogató felelőskeresés. Ahogy Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke elmondta: a kormány nyitott a legtöbb önkormányzati kezdeményezésre, de lassú az ügymenet, csak követik az eseményeket, nem az előre felkészülés dominál. Pedig sok olyan javaslat van, amely pénzbe sem kerül, csupán megfelelően ki kell terjeszteni az önkormányzatok hatáskörét. Ráadásul gyakran megtörténik, hogy a városvezetés látja a problémát, de a kezük meg van kötve. Gémesi szerint a parlamentben is ott lévő polgármesterek feladata lenne nagyobb mozgásteret kérni, az ő lobbierejük jóval nagyobb, mint egy kerületi jegyzőé.
Ez a számarányt tekintve nem is lenne megvalósíthatatlan: csak a parlamenti Fidesz-frakcióban 75 polgármester ül, ez több, mint az MSZP és az LMP képviselőinek száma összesen. A Belügyminisztérium kérdésünkre jelezte, felülvizsgálják a jogszabályokat. Közölték: mindent megtesznek, hogy szórakozóhely üzemeltetésére kizárólag hatósági engedély megléte esetén legyen mód.
Megengedhető anyagilag a szigor
A szórakozóhelyek üzemeltetői nem csak Budapest belső kerületeiben állnak vitában az önkormányzattal. Gémesi György kifejtette: vannak jogszabályok, amelyek a vállalkozási szabadságra hivatkozva többet engednek, „mint amennyit a józan ész elbírna”.Felvetődik a kérdés, ha kibővítenék a helyhatóságok jogkörét, fel tudnák-e vállalni az ezzel járó feladatok költségeit, Gémesi szerint azonban ez nem jelentene túlzott többletterhet, mindemellett hatalmas hozadéka lenne. Egyetért ezzel Mogyorósi Sándor, a VI. kerület aljegyzője is, aki elmondta: a működési engedélyhez szükséges hatósági vizsgálat ára nem hasonlítható össze egy igazságügyi szakértői eljárás költségével.
Nem számolnak azzal sem a Terézvárosban, hogy ha túlzott szigort vezetnének be, több szórakozóhelyet elköltöztetnének a kerületből.
Felvetődik a kérdés, ha kibővítenék a helyhatóságok jogkörét, fel tudnák-e vállalni az ezzel járó feladatok költségeit, Gémesi szerint azonban ez nem jelentene túlzott többletterhet, mindemellett hatalmas hozadéka lenne. Egyetért ezzel Mogyorósi Sándor, a VI. kerület aljegyzője is, aki elmondta: a működési engedélyhez szükséges hatósági vizsgálat ára nem hasonlítható össze egy igazságügyi szakértői eljárás költségével.
Nem számolnak azzal sem a Terézvárosban, hogy ha túlzott szigort vezetnének be, több szórakozóhelyet elköltöztetnének a kerületből.
A csendrendelet bevezetésekor nem készült vizsgálat arról, mennyivel csökkenne a kerületnek befizetett iparűzési adó – azóta az érintett helyek két százaléka zárt be. -->
