Az versenyképességének fejlesztését célzó tízéves lisszaboni stratégia 2010-ben véget ért. Éppen a globális válság idején. Az Európa 2020 stratégia kialakításakor külön hangsúlyt kapott a stratégia koordinációjának és végrehajtásának kérdése, amelyet a tagállamok a hatékonyság érdekében szorosan összekapcsoltak az úgynevezett gazdasági kormányzás egyik kulcselemével, az európai fél évvel.
A jelenlegi évtizedre szóló Európa 2020 stratégia célkitűzései között szerepel a foglalkoztatási ráta emelése, a kutatás-fejlesztés feltételeinek javítása, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20 százalékos csökkentése, az energiahatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások arányának növelése, a képzettségi szint javítása, a társadalmi befogadás elősegítése.
A magyar soros elnökség kiemelkedően fontos feladata az Európa 2020 stratégia és a hozzá kapcsolódó európai fél év beindítása. A feszített ütemtervet tartva, hatékonyan kell levezényelni a tanácsi vitákat, hogy a tagállamok felelős, az intelligens, fenntartható és gyors növekedést szolgáló döntéseket hozhassanak. A magyar elnökség hangsúlyosan arra törekszik, hogy a tanácsi formációk és az állandó elnök által vezetett Európai Tanács munkája között szinergikus együttműködés alakulhasson ki.
