Miközben a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) még nem, az ITD Hungary Zrt. már nem működik; az előbbi felállítása még éppen csak elkezdődött, az utóbbi – a munkatársakat is beleértve – pedig várja, mi lesz a sorsa. A kormány október végén döntött arról, hogy központi hivatallá alakul az ITD Hungary Zrt. – a kormány export- és befektetésösztönzési feladatokat ellátó eddigi háttérintézménye –, és hogy a 2011. január elsejétől felálló új hivatal tulajdonosi és felügyeleti jogait a nemzetgazdasági miniszter gyakorolja. A Világgazdaság úgy tudja, a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési tárcának kell egyeztetnie az ügyben, illetve a hivatal által átvállalandó feladatokra juttatandó költségvetési forrásokról, de a tárgyalások vontatottan haladnak. Nagyon sok a nyitott kérdés. Például az, hogy jelenleg ki foglalkozik a kereskedelemfejlesztéssel és a befektetésösztönzéssel.
A kormány 1248/2010. (XI. 19.) döntésének megfelelően a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) létrehozta a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt – tudtuk meg a tárcánál. Konkrétan: Matolcsy György miniszter kiadta az NKH alapító okiratát, a Magyar Államkincstár a költségvetési szervekről vezetett törzskönyvi nyilvántartásba bejegyezte a hivatalt, illetve az adóhatóság nyilvántartásba vette azt. A szervezeti és működési szabályzat, illetve a működéshez szükséges szerződések előkészítése és az egyéb feltételek megteremtése folyamatban van.
Matolcsy kinevezte a szervezet vezetőjét is Dobos Erzsébet személyében.
Ő korábban az ITD Hungary igazgatója volt, s a vállalatfejlesztési és európai hálózati (Enterprise Europe Network) igazgatóságot irányította. Helyetteséül szintén egy régi ITD-s szakembert nevezett ki a miniszter, Kerekes Györgyöt, aki Dobos helyettese volt a váltás előtt.
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal sem a vonatkozó kormányhatározat, sem pedig jogszabályi előírás alapján nem minősül az ITD Hungary Zrt. szervezeti jogutódjának – hangsúlyozta lapunknak a szaktárca. Az új struktúrájú feladatellátás lényege, hogy a hivatal az ITD Hungarytől csak az állami közfeladatnak minősülő, a rendeletben meghatározott feladatokat veszi át. Az ezekhez kapcsolódó munkakörökben foglalkoztatott munkatársak átvételére van lehetőség, ehhez az adott munkavállalónak saját döntése alapján hozzájárulását kell adnia kormánytisztviselőként történő tovább foglalkoztatásához. Ám az eddigi 250 helyett csak legfeljebb 155 ember foglalkoztatására lesz lehetőség.
Kérdésünkre, hogy mikor derül ki, kik maradhatnak, s ki dönt az egyes személyekről, a szaktárcától azt az információt kaptuk, hogy a munkatársak kiválasztása a kinevezett vezető felelőssége, a vonatkozó jogszabályok által szabott keretek között. Az NKH költségvetési előirányzatát a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezeten belül a 2011. költségvetési törvény tartalmazza, a működési költségekre, illetve a programfinanszírozási igényekre. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal fejezeti soron van 2,307 milliárd forint előirányzat, illetve a nemzetközi befektetéseket támogató célelőirányzatban 1,8 milliárd, s az azt előkészítő alap is ott van. Ugyanakkor a beruházásösztönzési célelőirányzat a fejlesztési tárcánál maradt – ez pedig nem elhanyagolható, hiszen egy felülről nyitott kasszáról van szó, amelyben 13,5 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az NFM és az NGM költségvetési fejezetén belüli források külgazdaságpolitikai akciók megvalósítására történő felhasználásáról az egységes kormányzati érdekeket és a költséghatékonyság szempontjait is szem előtt tartva a két minisztérium vezetője egyeztet egymással – tudatta kérdésünkre a gazdasági tárca. Megjegyzendő, hogy ez utóbbira azért is szükség van, mert a külgazdasági tárca illetékese helyett a kormány Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterre testálta kormánybiztosként az elsődleges felelős szerepet olyan kiemelt viszonylatokban, mint a kínai vagy az orosz.
Az NKH nem az ITD szervezeti jogutódja
Az ITD sorsa közvetlenül a felette tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Fejlesztési Bank Zrt., közvetetten pedig az MFB „anyatárcája”, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezében van.Az MFB-nél a kérdéssel kapcsolatos kérdésünkre Nyiri János szóvivő annyit tudatott, hogy „minden feladatot el fognak végezni, amellyel a felügyelő minisztérium megbízza az MFB-t”. Az NFM ugyanakkor kérdéseinkre hétfő este lapzártánkig nem válaszolt.
Úgy tudjuk, hogy függetlenül az ITD Hungary jövőbeni sorsától, legalább nyárig meg kell maradnia a szervezetnek. Bár például szakmai rendezvényeket már nem tartanak, de fel kell számolni, s a folyamatban lévő szerződések sorsát rendezni szükséges, a kinnlevőségeket be kell hajtani, s a számlákat kiegyenlíteni. (Az már döntés kérdése, hogy egyáltalán felszámolják-e, vagy más feladatot kap az MFB csoporton belül.)
Az MFB-nél a kérdéssel kapcsolatos kérdésünkre Nyiri János szóvivő annyit tudatott, hogy „minden feladatot el fognak végezni, amellyel a felügyelő minisztérium megbízza az MFB-t”. Az NFM ugyanakkor kérdéseinkre hétfő este lapzártánkig nem válaszolt.
Úgy tudjuk, hogy függetlenül az ITD Hungary jövőbeni sorsától, legalább nyárig meg kell maradnia a szervezetnek. Bár például szakmai rendezvényeket már nem tartanak, de fel kell számolni, s a folyamatban lévő szerződések sorsát rendezni szükséges, a kinnlevőségeket be kell hajtani, s a számlákat kiegyenlíteni. (Az már döntés kérdése, hogy egyáltalán felszámolják-e, vagy más feladatot kap az MFB csoporton belül.) A Nemzeti Külgazdasági Hivatal feladatai Általában véve azokat a feladatokat kapta meg, amelyeket eddig az ITD Hungary fennállásának húsz évében betöltött, nevezetesen: szerepet vállal kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési elképzelések, progra-mok, koncepciók kidolgozásában, azok megvalósításában.
Két kiemelt területen vannak nagyon is konkrét feladatai – az elméleti munkától kezdve olyan gyakorlati teendőkig, mint például adatbázisok kialakítása, karbantartása. Ezek: a befektetésösztönzés és a kereskedelemfejlesztés.
Az előbbibe beleértendők a külföldi befektetők, a kiemelt beruházási projektek (magyarországi) befektetéseivel kapcsolatos kormányzati/egyedi döntések, beleértve az egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatások kezelését is.
Az utóbbival kapcsolatban az áru- és tőkeexport elősegítése a feladata, s persze a kis- és középvállalati kör külpiaci boldogulásának a segítése információval, rendezvénnyel, tanácsadással egyetemben. -->
