Magyar gazdaság

Magánnyugdíj: nálunk elvetik, máshol bevezetnék

Miközben Magyarországon már csak alig másfél hetük van a nyugdíjpénztári tagoknak arra, hogy nyilatkozzanak, maradnak-e a magánkasszák tagjai, addig Csehországban a kormány éppen ezekben a hetekben véglegesíti azt a tervet, miszerint 2013-tól magánnyugdíjalapokat vezetnének be. A szlovák kormány pedig a múlt héten döntött arról, hogy kezdeményezni fogják a második nyugdíjpillér kötelezővé tételét a munkába álló fiatalok esetében.

Csehország: ha nem lesz nyugdíjreform, bukhat a kormány

Az idei év egyik legfontosabb feladatának a nyugdíjrendszer átalakítását tartja Petr Necas cseh kormányfő. A prágai kabinet tervei szerint 2013-től vezetnék be a magánnyugdíjpénztárakat, amelyek a bruttó fizetések 28 százalékát kitevő tb-járulékból három százalékot kapnának meg. A befizetések mértéke 2019-ig öt százalékra emelkedne.

A kormány számításai szerint a nyugdíjreform 2013-ban mintegy 30 milliárd koronával (330 milliárd forinttal) csökkentené az állam bevételeit. Az összeg kiesését a kabinet a jelenleg 10 százalékos – a gyógyszerekre és az élelmiszerekre vonatkozó – kedvezményes áfakulcs megemelésével kompenzálná. Valójában az eddigi két áfakulcs helyett (10, illetve 20 százalék) egyetlen, 19 százalékos forgalmi adót vezetne be Prága. Létezik olyan javaslat is, miszerint a Cseh Energetikai Művek (CEZ) nyereségéből finanszíroznák a nyugdíjreformot.

A polgári demokratákat vezető miniszterelnök a héten fel is szólította koalíciós partnereit, a Miroslav Kalousek pénzügyminisztert adó TOP 09, illetve a Közügyek (VV) nevű pártot hogy minél hamarabb jussanak konszenzusra a nyugdíjreform ügyében. Necas tervei szerint legkésőbb március elejére kellene dűlőre jutni a magánmegtakarításokat ösztönző reformról.

A miniszterelnök a Hospodárské Noviny cseh gazdasági lapnak adott interjúban világossá tette, ha nem sikerül egyezségre jutni a kérdésben, akkor semmi értelme annak, hogy a kormány tovább folytassa mandátumát. Az egyik legfontosabb kérdésben eddig nem jött létre megállapodás a kormánypártok között: a TOP 09 kötelezővé tenné a magánnyugdíjpénztári tagságot, míg a VV csak opcionálisan vezetné be.

Szlovákia: erősítik a 2., gyengítik a 3. pillért

A hárompilléres nyugdíjrendszerrel rendelkező Szlovákia kormánya pedig a múlt héten arról döntött: kezdeményezni fogja, hogy legyen kötelező a második nyugdíjpillér a pályakezdő munkavállalók esetében. A kormány tervei szerint azonban az érintettek a tagság kezdetétől számított három éven belül kiléphetnének a kasszákból, amennyiben elégedetlenek azok teljesítményével.

Szlovákiában tavaly amúgy a magánnyugdíjpénztárak hozamai alig érték el az infláció szintjét – számolt be az Új Szó. A gyenge eredményt a magánkasszák az előző kormány intézkedéseivel magyarázzák. A Fico-kabinet arra kötelezte ugyanis a magánnyugdíjpénztárakat, hogy ne öt, hanem félévente elemezzék ki a hozamokat, és ha azok az ügyfélre nézve veszteségesek, akkor azt kötelesek saját vagyonukból kipótolni a tagok által befizetett összeg szintjére.

A nyugdíjpénztárak arra panaszkodnak, hogy a félévenkénti értékelés miatt nem mernek kockázatosabb befektetésekbe fogni, nehogy az esetleges veszteség miatt saját forrásaikból kelljen korrigálniuk. Az Új Szó szerint a kormány döntése alapján idén tavasszal várhatóan visszaáll az eredeti ötéves értékelési kötelezettség. 

Bár a második pillért megerősítené a Radicova-kormány, a harmadik pillérében történő nyugdíjtakarékosságot - a január 1-jével életbe lépő megszorító csomag részeként - már nem támogatja, ugyanis adó- és járulékkötelessé tette az ide befizetett összegeket.

Lengyelország: távol a magyar példától

A lengyel kormány viszont a magyar megoldáshoz hasonlító, de annál lényegesen kevésbé radikális nyugdíjpénztári átalakítást jelentett be múlt év végén. Éppen ma járt le a varsói kabinet által saját maga számára megszabott határidő a nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó törvényjavaslat elkészítésére. A tervezetről annyi már korábban kiderült, hogy a magánnyugdíjpénztárakba utalt befizetések nagyobb részét az állam egy bizonyos időszakra visszatartja, de Lengyelország esetében Magyarországgal ellentétben nincs szó a második pillér felszámolásáról.

Jelenleg Lengyelországban a bruttó fizetés 12,2 százaléka kerül az állami nyugdíjalapba, míg a bérek 7,3 százaléka a magánnyugdíjpénztárakat illeti. A magánkasszákat illető befizetés a várhatóan áprilisban hatályba lépő jogszabály értelmében 2,3 százalékra csökken, vagyis a különbözetet a nyugdíjrendszer állami pillérébe irányítják át. A második pillérbe utalt járulék mértéke 2017-től ismét növekedne, de csak 3,5 százalékra, vagyis távolról sem érné el az eredeti, 7,3 százalékos szintet.

A második pillér az 1999-ben bevezetett nyugdíjreform keretében jött létre, amely következtében jelentősen nőttek az államháztartás terhei. Tavaly például 22,5 milliárd zlotyval (mintegy 1600 milliárd forinttal) kellett kipótolni az állami alapot, hogy el tudják utalni a nyugdíjakat.

A magánnyugdíjpénztári befizetések átirányításának fő célja, hogy javítsa az államháztartás helyzetét és a GDP 55 százaléka alatt tartsa az államadósság mértékét, amely szint túllépését jogszabály tiltja Lengyelországban.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek