Ezen belül a központi költségvetés 110,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 37,9 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 25,9 milliárd forintos szufficittel zártak. 2010. január hónapjában az államháztartás központi alrendszerének szufficitje 31,3 milliárd forint volt.
Az első havi pénzforgalmi hiány - amely az éves várakozás 18%-a - az elmúlt 12 év egyik legalacsonyabb januári hiányadatát mutatja - írja a tárca közleménye. A képet némileg árnyalja, hogy a minisztérium által közölt táblázatból kiderül, hogy tavaly januárban nemhogy hiány nem keletkezett a büdzsében, de egyenesen 31 milliárdos többletet ért el a költségvetés.
Sőt, az NGM és a korábbi Pénzügyminisztérium online elérhető adatállományából kiderül, hogy az államháztartás 2008-tól három éven keresztül többletet mutatott. Három éve 33,8 milliárd, 2009-ben 37,9 milliárd, tavaly pedig - mint említettük - 31,3 milliárd forint volt a szufficit mértéke. Igaz, a korábbi években gyakori volt a százmilliárd forintot meghaladó januári hiány, sőt, a deficit 2004-ben a 220 milliárd forintot is megközelítette.
Ráadásul ezen hiányszám alakulásában több egyszeri tétel játszik nagy szerepet, ezért az év végi 2,94%-os hiánycél reálisan tartható - folytatódik a közlemény. Sőt, a számok is bizonyítják, hogy végre megindultak az uniós beruházások, amelyek jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez - áll a közleményben.
Az értékelést nehezíti, hogy az NGM - a korábbi pénzügyi tárcától eltérően - nem közli a havi bevételi és kiadási terveket, amivel össze lehetne vetni a tényadatokat.
Bevételek
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadó bevételek mintegy 36 milliárd forinttal elmaradtak a tavalyi év azonos hónapjának értékétől. Az alacsonyabb teljesülés hátterében elsősorban a 2010. január 1-jei adózási szabályok változásai állnak. Ez egyfelől az összevont jövedelmek bruttósításának bevezetésével, az adótábla (adókulcsok és adósávok) kedvezőbbé válásával, az adójóváírás kiterjesztésével, valamint a természetbeni juttatások adózásának szigorításával függ össze.
Ezen túlmenően az előző évi időszakhoz képest az év végéhez kapcsolódó jutalom és egyéb többlet személyi juttatások kifizetései a közszférában minimális szintre csökkentek, a versenyszférában pedig feltételezhetően áthúzódtak 2011-re, így az ebből származó adóbevételek is elmaradtak (azok februárban jelentkezhetnek bevételként).
Járulékbevételek és egészségügyi hozzájárulás
Az egészségbiztosítási járulékbevételek és a munkaerő-piaci járulék bevételek esetében részben a jutalom-juttatások fent említett folyamata, részben pedig a járulékszabályozás változásának hatása okozott csökkenést. 2010 januárjában magasabb járulékbevételek realizálódhattak, mivel az összesen 5 százalékpont (3 százalékpont Egészségbiztosítási Alap, 2 százalékpont Munkaerőpiaci Alap) munkáltatói járulékmérték csökkentés e hónap befizetéseinél csak a kétszereséig volt érvényesíthető. Ezzel szemben 2011. januárjában a csökkentés minden járulékköteles jövedelem után figyelembe vehető.
2010. január 1-től megszűnt a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség (1950 Ft/hó/fő), de pénzforgalmilag még 2010 január hónapban egy havi befizetés teljesült. 2011. ugyanezen időszakában már csak a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetése történt meg.
Kiadások
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok januári teljesítése 210,2 milliárd forint volt, amely az előző évi januári kiadásnak több mint kétszerese. Ezen belül az előző év azonos hónapjához képest az uniós programok kiadásai növekedtek a 2,8‑szeresére.
Az uniós támogatások hétéves programozási időszakának második felében - a forrásvesztés elkerülése érdekében - 2011-ben magasabb kiadás várható, mint 2010-ben, így a januári kiadások is magasabbak. E mellett hatással volt a magas kiadási összegre a 2011. évi költségvetési törvény Uniós fejlesztések fejezetének új, egyszerűbb szerkezete, mely a prioritásokat 2011-től operatív programonként összevonva tartalmazza. A prioritások előirányzatain keletkezett 2010. évi maradványt így át kellett tenni az operatív program előirányzatok soraira, mely januárban összesen 29,1 milliárd forint összegben ugyan kiadásként jelentkezett, de nem tekinthető hagyományos értelemben vett, kedvezményezettek felé megtörtént kifizetésnek.
A nem uniós forrásokból finanszírozott kiadások közül meg kell említeni az előző kormány által a 2010. évi költségvetésbe be nem tervezett, majd 2010 végén az általános tartalékból nemzetközi tagdíjak teljesítésére átutalt 6,8 milliárd forintot. E kiadás teljesítése 2011 januárjára húzódott át, és értelemszerűen a korábbi évben nem jelentkezett.
Kezességérvényesítések
Az állam által vállalt kezesség érvényesítése januárban 9 milliárd forint kiadást jelentett, melynek nagyságrendjét egy előre nem tervezett – 7,1 milliárd forint (tőke+kamat) összegű, a Vértesi Erőmű Zrt.-hez kapcsolódó – egyedi kezesség beváltása határozta meg.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2011 januárjában 13,2 milliárd forinttal haladták meg az előző év megfelelő időszaki értéket, a kamatbevételek pedig 4,2 milliárd forinttal maradtak el az előző évitől. Az eltérést döntően a finanszírozási terv sajátosságainak megfelelően a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutása okozta. Az előző évinél némileg magasabb hozamok (mindössze 15 bázispontos eltérés mutatkozott az előző év januárjához képest a főbb állampapírhozamok súlyozatlan átlagában) és a mintegy 5%-kal magasabb adósságállomány csekély hányadát magyarázzák a többletkiadásnak.
