A KSH készletstatisztikájából is hasonló szűrhető le, bár igen volatilis adatról van szó. Míg rendszerint éves szinten pozitívan járul hozzá a GDP-hez ez a tényező, 2009-ben hatalmas, csaknem 700 milliárd forintos mínuszt okozott, ennek nagyobbik része az első negyedévben jelentkezett.
Erre az a magyarázat, hogy a cégek beállnak egy adott készletszintre, amely mellett biztosított a zavartalan működés. Ha azonban a kereslet előre nem várható módon leesik, akkor hirtelen feltorlódnak a raktárkészletek – mondta el Németh Dávid, az ING Bank makroelemzője. A gyártók azonban ezt nem hajlandók és nem is tudják sokáig finanszírozni, így a termelés csökkentéséhez vagy teljes felfüggesztéséhez folyamodnak, ezáltal gyorsan a normál üzletmenetnél is kisebb lesz a készletszint, ez főként az autóiparban volt jellemző – fűzte hozzá. Elképzelhetőnek tartja Németh, hogy a nyári számok alapján a hazai kereslet felfutását a vállalkozások túlbecsülték, ezért kalkulálták el az optimális tartalékolási szintet.
Ezzel tehát felerősítették az ipari szereplők a válság hatását, mivel az elbocsátások nyomán csak még kisebb lett a kereslet. Ebből a spirálból csak 2010 elejére sikerült kitörni, év végén azonban kicsiben megismétlődhetett hasonló. Más szakértők szerint sem adathiba vagy egyedi tétel áll a háttérben, noha a KSH erre hivatkozott december kapcsán. Figyelembe véve, hogy a feldolgozóiparban elég alacsony a készlet termeléshez viszonyított aránya, elképzelhető, hogy a sok beeső megrendelés miatt novemberben felpörgették a termelést, majd decemberben a korrigálódó adatok miatt nagyobb mértékű leállás történt.
Némileg gyengíti ezt a teóriát Kondrát Zsolt. Az MKB Bank közgazdásza szerint nem érkeztek erre utaló hírek a hónap során. Azt azonban ő is valószínűnek tartja, hogy egyszeri kiugrásról van szó, a környező országokban nem volt megtorpanás, és a konjunktúraindikátorok, például a beszerzésimenedzser-index (BMI) sem utalt ilyesmire. A szakértő egyébként óvatosságra int a KSH-s készletadatokkal kapcsolatban, azok ugyanis nagyon hevesen ingadoznak, ráadásul olykor teljesen kioltják a statisztikai hibát, máskor viszont egy irányba mozdul a két tényező, s ez a és annak összetevői előrejelzését is megnehezíti.
