Elszámolták a büdzsét, ezért kell a milliárdos stabilitási alap?

EU-csatlakozásunk óta folyik Magyarország költségvetésének ügyében túlzott deficiteljárás, azóta a költségvetési hiányunk a maastrichti kritériumokban megszabott 3 százalék felett van, és az Orbán-kormány egyik meghirdetett célja, hogy a 2011-es teljesítmény alapján végre kikerüljön az ország ez alól az eljárás alól.

Nem valamiféle európai válsághullámok, külső kockázatok miatt, még csak nem is az előző kormány - mostanság előszeretettel hangoztatott - állítólagos „adathamisítása” miatt kellett viharos gyorsasággal 250 milliárdos tartalékot létrehoznia az Orbán-kormánynak. Hanem egyszerűen azért, mert elszámolták a költségvetést. Erre csak akkor döbbentek rá, amikor az év elején egy reális makropálya alapján újraszámolták az államháztartási számokat – írja az Index.

A nemzetgazdasági miniszter a napokban váratlanul bejelentette, hogy azonnal 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot képeznek az idei büdzsében, amely „súlyos külső kockázatok megjelenése esetén” megvédi a költségvetést „az európai pénzügyi rendszer hullámveréseitől.” A tartalékot a pénteken megjelent kormányrendelettel létre is hozták, a pénz zöme a minisztériumok kiadásainak megnyesésével jön össze.

Ez nagyon rossz hír lenne, hiszen tovább növekedne a következő évekre vonatkozó kiigazítási igény - írja a témával szintén foglalkozó Portfólió . A magyarázatot akár alá is támaszthatná az IMF legutóbbi országjelentése, ami kifejezetten rossz költségvetési pozíciót jelzett már az idei évre is. Lehet is fantáziálni arról, hogy tényleg túltervezett-e az adóbevétel, vagy a vártnál gyorsabban kaszálja-e el a válságadók némelyikét az Európai Unió, esetleg több pénzt áldoz-e a kormány a devizahitelek fogságában vergődő lakosság és banki szféra megmentésére szolgáló nemzeti eszközkezelő létrehozására.

Végül az Index és a Portfólió is arra a következtetésre jut, hogy a Brüsszelben bejelentett stabilitási alap a túlzott deficit eljárás elkerülését szolgálja. A Portfólió szerint ez nem lesz egyszerű. Hiába lesz az idén a nyugdíjvagyon egyszeri bevételnövelő hatása miatt méretes többlet az uniós módszertan szerint, a költségvetés strukturális egyenlege ettől még rossz marad, így ez az uniót nem hatja meg. Ha azonban sikerülne a 2011-es büdzsét a nyugdíjvagyon teljes hatását kiszűrve (vagyis a költségvetésbe betervezett 530 milliárd forintos bevétellel sem számolva!) is 3 százalék alatti GDP-arányos hiányon tartani, akkor már fel tudnánk mutatni olyan teljesítményt, ami 2012 közepén az uniót is meggyőzheti.

Kell hozzá egy olyan 2012-es elfogadott költségvetés, ami megbízhatóan hozza a 3 százalék alatti hiányt, illetve egy olyan program, amiből már látszik, hogy a 2013-as, szintén sok determinációval terhelt államháztartási gazdálkodás is stabilizálódik. Mindehhez viszont nagy valószínűséggel a most formálódó 600 milliárdos csomagnál jóval nagyobbra lesz szükség, és akár az adócsökkentési ígéretek részbeni visszavételére is – olvasható az összefoglalóban.