A 700 milliárdos összegből 620 milliárdot tesz ki a lehívható tőke, illetve a tagállamok által nyújtott garanciavállalás kombinációja, míg a fennmaradó 80 milliárdot tényleges befizetésből biztosítják. Utóbbi összegből azonban csak 40 milliárd eurót kell előteremteni 2013 júliusáig, míg a többi 40 milliárdot a rá következő három évben kell biztosítani.
A legtöbb befizetés természetesen az euróövezet legnagyobb gazdaságára, Németországra jut (21,6 milliárd euró), míg Franciaország 16,2, Olaszország pedig 14,3 milliárdot fizet be – írja az EurActiv. A tőkebefizetésnél az egy főre jutó tekintetében az uniós átlag 75 százaléka alatt teljesítő eurózóna-tagországok a valutauniós csatlakozásukat követő 12 éves átmeneti időszakra vonatkozóan ideiglenes kedvezményt kapnak. Ezzel Szlovákia és Észtország számára is elfogadható lett az ESM-ről szóló alku. Különösen a görög mentőcsomag összeállításából kimaradó Pozsony sürgette a kedvezményes befizetést.
Az ESM hároméves futamidőnél kétszázalékos kamattal nyújtja majd a hiteleket a bajba jutott eurózóna-országoknak, míg a három évnél hosszabb törlesztési időnél 100 bázisponttal emelkedik a kamat mértéke.
Az ESM-kamat szintje így lényegesen kisebb lesz a görög, illetve az ír mentőcsomagnál alkalmazotthoz képest. Írország jelenleg hat-, Görögország pedig ötszázalékos kamatot fizet az uniós hitelkeretért, miután a március 11-i eurózóna-csúcs a görögök esetében egy 50 milliárd eurós privatizációs programért cserébe 100 bázisponttal csökkentette a kamat eredeti szintjét. Írország esetében azért maradt el a kamatcsökkentés, mert az új dublini kormány Német- és Franciaország unszolása ellenére sem hajlandó a jelenleg igen alacsony, 12,5 százalékos névleges társaságiadó-kulcs emelésére. Görögország esetében a kamatszint csökkentése mellett meghosszabbították a mentőcsomag futamidejét is, 3,5-ről 7,5 évre. (Írországgal eredetileg is hét évre szólóan kötötték meg a hitelmegállapodást.)
Az ESM abban jelentősen eltér az EFSF-től, hogy a 2013-tól működő alap vásárolhatja majd a rászoruló eurózónatagok állampapírjait az elsődleges tőkepiacokon, de csak abban az esetben, ha az adott ország konkrét terveket mutat be az csökkentésére. Utóbbi feltétel természetesen az ESM-hitelek igényléséhez is szükséges lesz.
Ez utóbbi kölcsönök folyósítása egyben megköveteli a Nemzetközi Valutaalap (IMF) párhuzamos részvételét is, mint ahogy az IMF szerepet vállal a 110 milliárd eurós görög és a 85 milliárdos ír mentőcsomagban is.
Az ESM valójában egy nemzetközi intézményként működik majd, székhelye az EFSF-hez hasonlóan Luxembourgban lesz.
Szkeptikus a piac
Az ESM-ről szóló megállapodás nem győzte meg a piaci szereplőket – derül ki a Bloomberg körképéből. A hírügynökségnek nyilatkozó tőkepiaci szereplők elmondták: a hétfő esti alku hatására továbbra sem nőtt meg a kedvük, hogy az eladósodott eurózónatagok állampapírjait vásárolják. Szerintük a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő országoknak az adósság átstrukturálására lenne szükségük. A piaci szkepticizmust jelzi, hogy a döntés bejelentése után is emelkedett a görög, illetve ír állampapírok hozama.
