Hatalmas hibát követhet el az Európai Központi Bank?
Az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of England (BoE) szorosan együttműködik a monetáris politika irányát illetően, de mindkét szervezet tévesen értékelheti az inflációs kockázatokat, ez pedig a kilábalás megfékezéséhez vezethet.
Ez történt Japánnal is, ahol a döntéshozók követtek el hibákat – mondta King, a london székhelyű bank közgazdásza, az Egyesült Királyság pénzügyminisztérium korábbi tisztviselője. A kísérlet, hogy az inflációt féken tartsák ebben az évben kiábrándító hatást gyakorolhat a növekedésre, ahogyan Japánban is történt – fejtette ki az elemző. A kamat emelése negatívan hat a növekedésre, így az európai gyenge lábakon álló kilábalás megtörhet.
Ben Bernanke, az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve kormányzója azt mondta még 2003-ban, hogy Japán nagyon rossz monetáris politikát folytatott az időszak teljes egészében.
A HSBC közgazdásza párhuzamot von az 1990-es évek Japán válsága között, amikor a Bank of Japan több mint kétszeresére emelte a jegybanki alapkamatot, amikor az Öböl-háború miatt emelkedett az olajár, mely 4,2 százalékra tolta az inflációt. A kormányzó, Yasushi Mieno az infláció megszűnésével 2 százalék alá csökkentette 1993 végére. Azonban a kamat emelése negatívan hatott a növekedésre.
Az EKB és a BoE az emelkedő nyersanyagárak, az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedésével néz szembe. Az Egyesült Királyságban ugyanakkor 0,6 százalékkal zsugorodott a gazdaság az előző év utolsó negyedévében, az euróövezet perifériájára szorult államok adósságválsággal küzdenek, és a politikai döntéshozók nem biztosak abban, hogy az inflációs sokk csak átmeneti.
Mint látható, Angliában visszaesett a gazdaság, ez mindenképpen a továbbra is laza monetáris politikát indokolná, ahogy az euróövezeti gyenge tagállamok gazdasága is.
Az olyan sokkok, mint az olajár emelkedése néha deflációs veszéllyel jár (az árak csökkenésével), amikor a vásárlóerő az áremelkedés miatt csökken – mondta King a Bloomberg tudósítása szerint.
Ma már tudjuk, hogy a hosszabb távú költségek óriásiak: stagnáló gazdaság, defláció és gazdasági alulteljesítés – tette hozzá az elemző, utalva a japán tanulságra.
A költségvetési megszorítások is a növekedés ellen hatnak. Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász Japánban a fiskális politika hibájáról beszélt korábban. A professzor arra figyelmeztet, hogy az Európai Unió „elveszett fél évtizeddel” nézhet szembe, hasonlóan mint Japán, ha a kormányok végrehajtják a költségvetési megszorításokat, melyek aláássák a gazdasági fellendülést.
„Japánban – ahol túl korán próbálták meg a költségvetést egyensúlyba hozni – 1997-ben és 1998-ban az ország újabb elveszett fél évtizeddel nézhetett szembe” – mondta a Columbia Egyetem közgazdásza. „Európa valóban hasonló kockázatokkal néz szembe” – húzta alá a Bloomberg Rádióban Stiglitz.
Japánnal ellentétben az EKB és a BoE mindent megtett a gazdaság támogatása érdekében – mondta Thomas Mayer, a Deutseche Bank frankfurti vezető közgazdásza. Kockázatos lenne hosszú ideig alacsonyan tartani a kamatot véleménye szerint.
A Bank of Japan egykori közgazdásza, most a JP Morgan elemzője, Masaaki Kanno azt mondta, hogy a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban mindennek rendben kell lennie, ha növelik a kamatot, de vannak kockázatok, melyek miatt óvatosság indokolt – tette hozzá.
Az EKB kamatemelése megemelheti a gyenge euróövezeti tagállamok kötvényeinek hozamát, ezzel még nehezebbé téve az adósság piaci refinanszírozását. A további alacsony kamat feljebb nyomhatja az inflációt, mely másodkörös hatásokhoz vezet, az infláció emelkedésének további veszélyével.
Jean-Claude Trichet, az EKB kormányzója a márciusi kamatdöntést követően azt mondta, „lehetséges”, hogy már áprilisban emelik a kamatot.
