Maradt a kamat - Mit mondanak az elemzők?

Változatlanul hagyta az alapkamatot a monetáris tanács, nem okozott tehát meglepetést a piacoknak. A testület csak ezt az egy javaslatot tárgyalta, így a szavazás is egyhangú volt – mondta el az ülést követő sajtótájékoztatón Simor András MNB-elnök. Az alapkamat a januári ülés óta 6 százalékos, és az elemzők többsége év végéig hasonló szintet vár.

„A Monetáris Tanácsban teljes volt a konszenzus” a kamatdöntésen – írta kommentárjában Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója. Érdemes kiemelni továbbá, hogy az MNB a hétfői döntését már az új inflációs jelentés ismeretében hozta meg. Ez az átfogó elemzés ugyan csak szerdán kerül nyilvánosságra, de már a hétfői MNB sajtótájékoztatón is elhangzott egy fontos megállapítás a gazdasági környezet és ezzel összefüggésben a kamatpálya várható alakulásáról: „az inflációs cél 2012-ben történő eléréséhez huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására” – vélekedett az elemző.

„A még előző héten beharangozott, új kommunikációs kódrendszer így már nyomaiban felismerhető volt a kamatdöntést követő MNB kommentárban, mivel a jegybank már a korábbiakhoz képest sokkal markánsabban fogalmazott a kamatpolitika jövőbeli várható irányáról. Ez a fajta kristálytiszta kommunikáció egy olyan eszköz, amivel az inflációs várakozások könnyebben irányíthatóak és lehorgonyozhatóak. Ezáltal a piaci szereplők természetesen sokkal pontosabb gazdasági döntéseket képesek hozni” – írta Orosz.

Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója arra világított rá, hogy „a Széll Kálmán Terv bejelentése óta nagyban javult Magyarország nemzetközi megítélése, amit jól mutat a múlt heti dollár államkötvény kibocsátás iránti jelentős befektetői érdeklődés is”.

„A mai kamatdöntés szempontjából ez azért volt fontos, mert a MNB szerepe nemcsak az alapkamat szintjének meghatározása, hanem emellett a forint árfolyamának, illetve a nemzetközi befektetők megítélését tükröző magyar állampapírok kockázati felárának nyomon követése is. A nemzetközi befektetők szerepe pedig idén különös jelentőséggel bír, hiszen Magyarország a nemzetközi tőkepiacokon keresztül finanszírozza az IMF-EU hitel törlesztését, amelyből a legnagyobb törlesztő részt, mintegy 1150 milliárd forintot idén kell visszafizetni” – mondta a szakember.

„A mostani pozitív nemzetközi megítélés azt jelenti, hogy egyrészt ez a hiteltörlesztés zavartalanul folyhat, másrészt az erős forint árfolyam segíthet abban, hogy a következő hónapokban a negatív inflációs folyamatok ellenére is tartható legyen a jelenlegi alapkamat szint. Hiszen az elmúlt hetekben-hónapokban gyakorlatilag folyamatosan emelkedő nemzetközi nyersanyag- és élelmiszerárak hatására idehaza is számítani lehet a jelenleg 4,1 százalékos infláció további emelkedésére, ami előrevetíti egy újabb kamatemelés szükségességét” – vélekedett Horváth.

Döntött az új tanács

A monetáris tanács összetételével kapcsolatban úgy vélekedtek az Eqilor elemzői, hogy a múlt héten kinevezett tagok közül inflációs szakember is bekerült a döntéshozatali testületbe, amelynek köszönhetően inkább erősödött az árstabilitás biztosítására hivatott jegybanki mandátum, mint csorbult, ahogyan arra a jelölést megelőzően számítottak sokan.

Az Equilor elemzésében azt emelte ki, hogy továbbra is az inflációs pálya alakulása marad döntő a kamatciklus alakulásában, így a saját prognózisukat is az első negyedéves Inflációs Jelentés szerdai publikálását követően értékelik újra. Jelenleg kitartanak amellett, hogy a kamatpálya elérheti a csúcsát a mostani 6 százalékon és idén már nem fog tovább emelni a jegybank, sőt akár egy 25 bázispontos vágás sem elképzelhetetlen. Jövő év végére pedig 5,5 százalék körüli alapkamatra számítanak, amennyiben a nemzetközi környezetben sem történik meg egy tartós lehűlés.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a felfelé mutató inflációs kockázatok mellett sincs belső inflációs nyomás a gazdaságban, és a forint is erősödött az elmúlt időszakban.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere közleményében kifejtette: az inflációs kilátások és az ország kockázati megítélése ugyan javult az elmúlt időszakban, várakozásuk szerint azonban az új inflációs jelentés továbbra is cél feletti inflációt jelez majd előre a monetáris politika számára meghatározó időhorizonton.

Az új jelentés azért is érdekes lesz, mert a jegybank egy olyan kamatpályát is publikál majd, amely előrejelzésük szerint az inflációs cél teljesítéséhez szükséges - tette hozzá. Feltehetően ez jelenleg nem mutat esélyt a csökkentésre, sőt inkább további szigorítást tarthat indokoltnak. Ez az új tagokat is mindenképp óvatosságra intheti, hitelességi szempontból várható, hogy nem az MNB stábbal szembeni konfrontációval kezdik meg működésüket - jegyezte meg.

Javul a kockázati megítélés

Bebesy szerint egyelőre csupán kínálati okok, a globális élelmiszer- és nyersanyag-áremelkedés miatt haladja meg a hazai infláció a 3 százalékos jegybanki célt. Az ország kockázati megítélése is javulni kezdett, a CDS felár visszatért arra a szintre, ahol tavaly a kockázati megítélés romlására hivatkozva a kamatemelési ciklus elkezdődött.
A biztató tényezők ellenére továbbra is úgy gondolja, hogy egyelőre nincs tér kamatcsökkentésre. Továbbra sem lehet ugyanis tudni, hogy az szja-kulcs változások, a nyugdíjpénztári reálhozam realizálások, és az idei évre ajánlott bérnövelési iránymutatások milyen fogyasztásnövekedést generálnak majd.

Hozzátette azt is, hogy a fiskális politika területén számos bizonytalansági tényező maradt még, hisz a Széll Kálmán Tervben meghatározott kiadási lefaragásokhoz kapcsolódó konkrét intézkedéseket még nem határozták meg.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője szerint vegyes inflációs adatok érkeztek a közelmúltban. A maginfláció jól alakult, de továbbra is felfelé mutató kockázatot jelent az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása. A következő hónapokban emellett azért sem valószínű a kamatcsökkentés, mert az EKB akár már áprilisban kamatot emelhet, ami szűkíti a magyar monetáris lazítás mozgásterét.

Kamatcsökkentésre az elemző szerint akkor lesz lehetősége a testületnek, ha a jelenlegi, viszonylag pozitív folyamatok kitartanak, a Széll Kálmán terv végrehajtása megfelelően halad és az inflációs kockázatok nem válnak valóra. Erre legkorábban a második félévben nyílhat lehetőség, de az elemző inkább azt tartotta valószínűnek, hogy év végén is 6 százalékon áll majd az alapkamat. Az új összetételű monetáris tanácsról annyit mondott: az új tagok hozzáállása még nem ismert, vélhetően enyhébb monetáris politikát támogatnak majd, de már kinevezésükkor világos volt, hogy a monetáris politikába nem hoznak hirtelen változást.

Az MNB közleményében jelezte, hogy „amennyiben a beérkező adatok a költségsokkok erősebb begyűrűzésére utalnak, az inflációs kockázatok a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat tehetnek szükségessé. A hitelezés vártnál lassabb élénkülése és a kedvezőtlenebbül alakuló belföldi kereslet ezzel szemben az alapkamat mérséklését is indokolhatja középtávon”.