Olajpánik a Perzsa-öbölben: lázasan töltik a tankereket, az összevont hatalmas amerikai erő bármikor lecsaphat
Irán rohamtempóban igyekszik fellendíteni a tengeri olajexportját, miközben az Egyesült Államok a 2003-as iraki háború óta nem látott erőt csoportosít a térségbe. A műholdképek és a hajózási adatok egyértelmű mintát mutatnak: Teherán igyekszik minél több hordót kimenteni, mielőtt bármi történne.
Irán az elmúlt napokban látványosan felgyorsította az olaj tankerekre rakodását a Perzsa-öbölben található, stratégiai jelentőségű Harg-szigeti terminálján. A Kpler adatai szerint február 15. és 20. között csaknem 20,1 millió hordó nyersolajat töltöttek hajókra.
Ez majdnem háromszorosa az egy hónappal korábbi, azonos időszakban mért mennyiségnek, és napi szinten meghaladja a 3 millió hordót – jóval Irán megszokott exportátlaga felett.
A lépés időzítése különösen figyelemreméltó. Az Egyesült Államok a 2003-as második öbölháború óta nem látott katonai erőt csoportosít a Közel-Keletre, s bár hivatalos támadásról nincs szó, a térségben tapasztalható feszültség egyre nő.
Ráadásul nem ez az első alkalom, hogy Teherán hasonló mintát követ. Tavaly, közvetlenül amerikai légicsapásokat megelőzően, Irán szintén nagy mennyiségű olajat mozgatott ki kikötőiből, és amennyit csak tudott, a Harg-szigetre szállított. Hasonló jelenséget figyeltek meg 2024-ben is, amikor a geopolitikai helyzet kiéleződött.
Irán már az amerikai csapásra készül
Az olajexport kulcsfontosságú pillére az iráni gazdaságnak. A gyorsított rakodás lehetőséget ad arra, hogy Teherán maximalizálja a kivitelből származó bevételeit egy esetleges katonai eszkaláció előtt. A Harg-szigetről induló szállítmányoknak át kell haladniuk a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoroson, ahol a globális olajkereskedelem jelentős része bonyolódik. A tankerek gyakran igyekeznek minimalizálni a nyomon követhetőséget.
Samir Madani, a TankerTrackers társalapítója a Bloombergnek elmondta, hogy szerinte Irán menteni akarja a menthetőt, és annyi olajat próbál kimenteni egy lehetséges amerikai csapás előtt, amennyit csak lehet, a tankerek pedig egy támadás esetén szétszóródnának a térségben, hogy csökkentsék a kockázatot.
Madani becslése szerint az iráni export februárban átlagosan napi 1–1,6 millió hordó között alakulhat. A hónap közepétől tapasztalt erősebb szállítások jelentősen felfelé húzták az átlagot.
A műholdfelvételek is megerősítik a fokozott aktivitást: február 15. és 20. között a Harg-szigettől délkeletre észlelt tankerek száma nyolcról tizennyolcra emelkedett.
Február 22-én készült részleges felvételen még kilenc hajó tartózkodott a térségben.
Ezzel párhuzamosan csökkentek a szigeten lévő nyersolajkészletek. A Bloomberg elemzése szerint február 15-én legalább hét tárolótartály volt teljesen tele, míg február 20-án már hat tartály láthatóan alacsonyabb szinten állt. Madani szerint a hét végén a tárolók töltöttsége körülbelül 67 százalékos volt, ami elegendő mozgásteret biztosít Irán számára további betárolásra, ha a tankerek esetleg nem tudnának azonnal kifutni.
Összehasonlításképp: január 26-án a tárolók töltöttsége elérte a 88 százalékot, ami körülbelül 30 millió hordónyi készletet jelentett.
A számok és a műholdképek alapján a helyzet egyértelmű: Irán nem várja meg, amíg az amerikaiak porrá bombázzák az infrastruktúráját. Az olaj most nem csupán exportcikk, hanem stratégiai eszköz is egy bizonytalan geopolitikai játszmában, ha pedig a feszültség tovább nő, a Perzsa-öböl ismét a globális energiapiac egyik legkritikusabb pontjává válhat.
Kiszivárgott a terv: Amerika napokon belül háborút indíthat, megvannak az első célpontok – ha ezt Trump megteszi, Ukrajnára már senki se fog figyelni
Az amerikai elnök nem zárja ki, hogy első, célzott katonai csapással próbálja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Teheránt. A Fehér Ház szerint a diplomácia egyelőre még opció, de Iránnak gyorsan fogy az ideje.
